Jól fizetnek az almáért

A gyümölcstermés kétharmadát adó alma az idén megint jól fizet. Már annak, akinek termett a kertjében, ültetvényén. Mert a tavalyihoz hasonlóan az idén is a fagy rostálta meg a termést. A nagybani piaci árak jól mutatják előre az őszi trendet. Már a nyári, gyengébb minőségű alma kilójáért is 125-200 forintot kérnek a nagykereskedők, ebből arra lehet következtetni, hogy ősszel , télen sem lesz olcsóbb a kedves gyümölcs.

Ezt erősíti az a bejelentés, melyet az Agrana-Juice Magyarország Kft. tett: hétfőtől kilónként nettó 28 forinttal indította a léalma felvásárlását. Összesen 200ezer tonnát akarnak megvenni. Ez az őstermelőknek – akik nem áfát, hanem kompenzációs felárral értékesítenek – 31 forint feletti, az áfás termelőknek 35 forint feletti bruttó árat jelent. Hogy ez mit jelent? Emlékezhetünk még három és négy éve milyen harcot folytattak a termelők, érdekképviseletek és maga az agrártárca vezetése is, hogy az akkor meghirdetett 7-11 forintos áron kicsit emeljenek. Akkoriban nem nagyon sikerült ez: a feldolgozók egy része még ennél is olcsóbb lengyel almát hoztak be üzemeikbe, a magyar alma egy része pedig ott rohadt a fa alatt.

Most a természet elintézte e kérdést: fagy tarolt tavaly, éppen az almavirágzáskor és az idén is. Nos, a termés egy része elveszett, az összes termés mégis több lesz, mint tavaly volt. Az ország 27 ezer hektáros almaültetvényének 60 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A tájegységben Szabolcs a legnagyobb almatermelő, tízezer hektár feletti almáskerttel.

A most kezdődött szüret jó árakat hozott az étkezési alma piacán is: a termelőktől kilogrammonként 80-110 forint között áron veszik át a gyümölcsöt. A szabolcsi körzetet kivéve egyébként a fagy közepes termést hagyott maga után. Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke szerint különösen az aszály rontotta az alma minőségét, s ez méretcsökkenéshez vezet azokban a kertekben, ahol nem tudtak öntözni. Ehhez hozzájárul - folytatta - hogy a virágzás után a fagyok miatt sokan nem végezték el a szükséges kémiai beavatkozásokat, s ez úgynevezett túlkötődést eredményezett. A megmaradt nagyszámú gyümölcsöt ritkítani kell, kézzel. Sok gondot okoz az erős UV sugárzás is, ami az almán úgynevezett napégést, parásodást okoz. Ez ellen kiváló hatékonyságú lenne a jégháló, de sajnos ezzel a technológiával még csak kevés ültetvényt láttak el.
O.H.Gy.

keret:
60 millió almára
Dinnye után az alma következik: a magyar almát népszerűsítő kampányt indít 60 millió forintból az agrártárca. Cél, hogy a lehető legjobb áron értékesíthessék a magyar almatermést a kertészek, bár az árakat látva, ehhez az idén nem kell különösebb erőfeszítés. Ahogy a dinnyések sem kaptak több pénzt, mint egyébként: ők 35-40 forintért adták el azt a dinnyét, amiért a fogyasztónak 90-100 forintot kellett adni. Az állami kartell igazából a kereskedőknek biztosított vastag profitot idén nyáron. Az almánál még nem tudni lesz-e hasonló ármegállapodás, melyet a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgál.