Már nincs egy hét!

Ez év márciusától él az új törvény, mely a mezőgazdasági károk enyhítésére szolgáló rendszert írja le és szabályozza. Minden olyan mezőgazdasági termelő kötelezően tagja lesz az új rendszernek, aki legalább 10 hektár szántóföldi kultúrával rendelkezik. Ez a mérték szántóföldi zöldségnél 5 hektár, ültetvénynél 1 hektár. A fentieknél kisebb termőterülettel rendelkezők önkéntesen lehetnek tagjai az alapnak és fizethetnek hozzájárulást. Ennek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetében 3-3 ezer forint hektáronként, egyéb szántóföldi kultúrák esetében ezer forint. A pénznek szeptember 15-ig kell az MVH számlájára megérkeznie, tehát jobb előtte két-három nappal utalni az összeget, hogy biztosan odaérjen. Ha nem történik meg, akkor a gazdálkodó nem kérhet kármérséklést!
Úgy számolnak a szakértők, hogy a termelők nagyjából 4 milliárd forintot adnak össze. Ezt az állam kiegészíti ugyanennyivel, és így 8 milliárd áll majd rendelkezésre a károk mérséklésére.
A károkat legkésőbb november 30-ig kell bejelenteni, de nem ilyen egyszerű a helyzet. A termelőnek ugyanis a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül meg kell azt tenni: egy hivatalos formanyomtatványon kell az eseményt leírni és a becsült kárt feltüntetni, majd elküldeni a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. A káresemények bekövetkezésének időpontjaként az a dátum számít, amikor a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.
Meglepetést okozhat sok termelőnek, hogy nem a megszokott 30, hanem legalább 50 százalékos kiesés kell ahhoz, hogy kártérítésre jogosultságot szerezhessenek. Az utóbbi évtizedekben ugyanis ez a 30 százaléknyi károsodás volt a hivatalosan elfogadott szám, mostanitól már a termés felének el kell pusztulnia, hogy valaki igényt tarthasson az állami kármérséklésre. Nos, előfordulhat, hogy az ország nagyon sok kukoricatermesztője vár majd hiába pénzére, ugyanis a szakértői becslések szerint a kiesés 40 százalékos. Vagyis az idén csak azok a kukorica termesztők számíthatnak némi pénzre – ami persze a kár töredékét teheti csak ki –, akik az átlagosnál sokkal nagyobb aszálykárt szenvedtek el.
Számukra a kormány minap hozott intézkedéseinek egy része segíthet, feltéve, ha volt már hitelük, vagy éppen annak felvételén törnék a fejüket. Talán a legfontosabb, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter hivatalosan is aszálysújtotta térségnek minősítette az országot. A másik, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) agrár forgóeszköz-hitel programjának keretösszege 15 milliárd forint, ebből az állattartók rendelkezésére 10 milliárd, míg a növénytermelők számára 5 milliárd forint áll.
A termelők által felvehető hitel összege 1-50 millió forint között lehet, míg a termeltetők - az integrátorok - által felvehető kölcsön összegét 250 millió forintról 500 millió forintra emelte a kormány. A termeltetők köre is bővül a baromfi- és sertéságazaton kívül a nyúl- és szarvasmarha-ágazat is bekerül ebbe a körbe. A hitelek kamatánál további 50 százalékos kamattámogatást nyújt a kormány. A hitel futamideje pedig háromról hat évre nő. A türelmi idő pedig egy év helyett három év lesz.
Minderre szükség is lehet, hiszen az aszály az agráriumban legalább 400 milliárdos kárt tett. Ehhez képest elenyésző a 8 milliárdos kárenyhítési alap kerete.

Az állattartók 10 milliárd forint többlettámogatást kapnak, így összesen 23 milliárd forint fordítható állatjólétinek elkeresztelt támogatási célokra. Az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások az eddig meghirdetett 6,5 milliárd forintról 8,1 milliárd forintra emelkednek. Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására 2,4 milliárd forint helyett 2,8 milliárd forint támogatás jut majd.