Egekben a méz ára

A tavalyi mézmennyiségnek csak a harmadát-felét tudták begyűjteni idén a méhészek. Mint May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója a bama.hu-nak elmondta, a tavaly őszi szárazság miatt a repce rosszul kelt, és gyengén fejlődött, ezért több területen kitárcsázták a gazdák. Emiatt repcéből is csak gyenge-közepes termést könyvelhettek el a méhészek.

– Kora tavasszal, illetve húsvét környékén a fagykár jelentette a legnagyobb problémát, a sík vidéken az akác 90 százaléka fagyott el, dombvidéken pedig a fele lett oda. De még így sem panaszkodhatunk, mert volt olyan terület az országban, ahol ettől még sokkal nagyobb volt a fagykár. Ennek megfelelően az akácvirágból is gyenge méztermés lett az előző évhez viszonyítva. A hárs virágzása idején viszont kedvezett az időjárás, így ebből a fajtából jó termést hordtak össze a méhek a kaptárokba – magyarázta a szakember.

May Gábor elmondta, Baranyában a napraforgó virágzása nagyon változékony, vannak kedvező területek és vannak kifejezetten rosszak is virágporgyűjtés szempontjából. A nagy szárazság és a forróság miatt a napraforgóból is csak gyenge-közepes mennyiséget sikerült begyűjteni.

A termés mennyisége természetesen tükröződik az árakban is. Akácmézből van a legkevesebb, ennek az ára már most 1800–2000 forint között van kilogrammonként a termelőknél. Hasonló áron kapható a hárs is. A vegyes, a napraforgó, illetve a repce olcsóbb, de ez is 1500–1700 forint között van. Sőt decemberben, az influenzaszezon beköszöntével várhatóan tovább emelkedik a méz ára.

Magyarországon tizenötezren foglalkoznak kisebb-nagyobb tételben méhészkedéssel, az általuk megtermelt méz mennyisége eléri a huszonötezer tonnát évente. Az aranysárga, édes nedű 80-85 százalékát a méhészek nagy tételben adják el a kereskedőknek. Magyarországon a mézfogyasztás rendkívül alacsony, szinte még a fél kilogrammot sem esszük meg személyenként, ami mindössze fele az uniós átlagfogyasztásnak. Magyarország 5-6 százalékkal vesz részt a világ mézkereskedelmében.