Földtörvény: Áder hiába küldte vissza a parlamentnek?

Az államfő november 8-án küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolása a Nagy István által benyújtott, a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló, október 28-án elfogadott törvényt. Áder János több észrevételt is tett. Kifogásolta, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, és ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. Az előterjesztő ebben a pontban kiegészíteni javasolja a jogszabályt, így e rendelkezés nem lesz alkalmazható a törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen kötött választottbírósági kikötésekre.

Az államfő kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. A zárószavazás előtti módosító indítványában Nagy István úgy érvel, hogy ahogyan a szerencsejáték céljára adott kölcsön vagy az uzsoraszerződések esetében is értékítéletet fogalmazott meg a törvényhozó azáltal, hogy korlátozza vagy kizárja az államhatalmi intézmények igénybevételének lehetőségét, úgy ebben a törvényben is értékítélet fogalmaz meg: a felek semmis szerződéshez eredő követelései érvényesítéséhez nem kíván segítséget nyújtani. Megjegyezte, a alaptörvény csak a már megszerzett tulajdonjogot védi, de a tulajdonjognak mint jognak a megszerzésére senkinek nem lehet alkotmányos igénye.

A köztársasági elnök kitért továbbá arra - emlékeztet írásában az MTI -, hogy a jogszabály az ügyészségi törvényben foglaltakon túli jogköröket határoz meg az ügyészeknek, ezeket pedig sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Nagy István szerint akkor lenne alkotmányosan indokolható a törvénynek az új ügyészségi feladatok sarkalatos megalkotása, ha a sarkalatos ügyészi törvény az ügyészi közérdekvédelmi hatáskör eszközeinek kizárólagos körét állapítaná meg, amitől így csak sarkalatos törvény térhet el.

Az előterjesztő azt sem tartja indokoltnak, hogy a zsebszerződéssel érintett termőföld tulajdonjogának az állam javára történő elvonása sarkalatos szabály legyen. Szerinte a tulajdon közjogi jellegű elvonása az állam javára nem esik a polgári jogi tulajdon elvonásának esetei közé és nem vonatkozik rá a kisajátítási kártalanítási kötelezettség.

Áder János arra is felhívta a figyelmet, a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják. Ezért ennek fenntartása esetén megfontolandónak tartja a megfelelő garanciális szabályokkal való kiegészítést és a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát.

Nagy István nem tartja indokoltnak, hogy a polgári peres eljárásban alkalmazott általános garanciális szabályokhoz képest továbbiakat építsenek be - derül ki az indítványából. A képviselő azzal érvel, hogy az ügyészi közérdekvédelem célja olyan közösségellenes magatartásokkal szembeni fellépés, amelyek nem merítenek ki bűncselekményi tényállást, a magánjog területén nyilvánulnak meg.

Ez azonban nem teszi szükségessé, hogy a közérdekvédelem tisztán és kizárólag a polgári eljárásjog keretei között valósuljon meg, sőt az állampolgárok részéről alappal merülhet fel annak igénye, hogy az állam a rendelkezésére álló leghatékonyabb eszközöket alkalmazza. Épp ezért védhető, hogy a polgári peres eljárást megelőzően állami kényszer igénybevételével is beszerezhetőek legyenek a jogügyletek jogellenességét alátámasztó bizonyítási eszközök - írta.

Az október végén elfogadott jogszabály többek között azt tartalmazza, hogy az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.