Ombusman-helyettes: Kishantos méltó az alkotmányos védelemre!

A Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de az agrártárca szerint jogosan jártak el. Viszont még számos per folyik, ezért nincsenek birtokon belül azok, akik most több százmilliós kárt okozva kiszántottak növényi kultúrákat egy ökológiailag igen értékes területen - állítják a károsultak.

GazdanetO. Horváth György2014. 04. 15. kedd2014. 04. 15.

Kép:

Ombusman-helyettes: Kishantos méltó az alkotmányos védelemre!

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg Bitay Mártont , a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárát, hogy elkezdték beszántani a kishantosi gazdaság növényeit szombat hajnalban, a táblákhoz vezető utakat lezárták. Az államtitkár kifejtette, hogy a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet., a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet. Bitay Márton szerint a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet.

Csakhogy az ügyben birtokper – és más perek is - is folyamatban van, ezért aztán még nem lehetnek birtokban azok a gazdák, akik most több százmillió forintos kárt okozva kiszántották a lassan kalászoló gabonát, más növényi kultúrákat.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes szerint viszont Kishantos érdemes az alkotmányos védelemre, mert a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó arra. Szabó Marcel hangsúlyozta: Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Mint írta: az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.

Jelezte, hogy a biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett „a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról”. Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmani hivatalt a bizottság munkájában való részvételre - olvasható az ombudsmani hivatal közleményében.

A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság nem alakult meg, és azt sem tudni, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett azért, hogy megőrizzék a létrejött környezeti értékeket. Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.

A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban", és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük. A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek