Ez lesz a nagyüzemek és az állattartás vége?

A mezőgazdasági érdekképviselet szerint ez az intézkedés az elmúlt 20 év legsúlyosabb döntése, aminek következménye a kilencvenes évek elejei agrártermelés és foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlítható. A kormány döntése visszafordíthatatlan károkat okoz, rontja az agrártermelés versenyképességét - tették hozzá. A MOSZ szerint illúzió azt hinni, hogy bővül az állatállomány, sőt a döntés végső csapást mér az állattenyésztésre. Az állattartók ugyanis a földtörvény miatt elvesztik a területeik egy részét, továbbá egyik évről a másikra a támogatásaik jelentős részét is.

A MOSZ úgy véli, az állattartók - nemzeti forrásból való - kompenzálásra szánt évi 30-35 milliárd forint jó része már ma is létezik. Így többletforrás alig - kevesebb, mint 10 milliárd forint - kerül az ágazatba. Ez az összeg az érintettek többségének nem több, mint egy szépségtapasz.

A MOSZ állítja, hogy a most meghozott kormánydöntés éles ellentétben áll a kabinetnek a foglalkoztatás növelésére és az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseivel, nem szolgálja sem az ország, sem az ágazat és különösen nem a vidék fejlődését. Máhr András, a MOSZ főtitkár-helyettese az MTI-nek elmondta: tudomása szerint - ez a szaktárca közlése - a támogatás teljes megvonása 525 nagygazdaságot érint. Ezek a gazdaságok adják a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy a negyedét, mintegy 600 milliárd forintot. Egyes állatfajokból - például sertésből - pedig itt tartják az állomány mintegy felét.