Még több baj van a sókkal!

A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ) akkreditált laboratóriumban tizennyolcféle, áruházláncokban vásárolt étkezési só kálium-jodid-tartalmát, valamint a vízben oldhatatlan rész arányát vizsgáltatta meg. A minták harmadával baj volt. A minap a sóhamisításról értesülhettünk.

GazdanetO. Horváth György2014. 09. 23. kedd2014. 09. 23.

Fotó: Getty Images/iStockphoto

Még több baj van a sókkal! Fotó: Getty Images/iStockphoto

A FÉBÉSZ Tesztplussz nevű magazinja és internetes változata 18-féle, kereskedelemben kapható sót vizsgáltatott be: a termékek közül 5 mintában a kálium-jodid a megállapított felső értéket túllépte a szabványban előírtakat. Ezek: a Castello jódozott só, a Sale Marino Fino tengeri só, a Coop jódozott só, a Horváth Rozi természetes jódozott és a Kalas Classic jódozott sója.

Köztudott, Magyarország nagy részén az ivóvíz jódban szegény, ezért a szakemberek általában azt javasolják, fogyasszunk jódozott sót annak érdekében, hogy a pajzsmirigy működésének zavarát kiváltó jódhiány elkerülhető legyen. Ezt a célt szolgálják a jódozott sók, amelyekben a jód kálium-jodid vagy kálium-jodát formájában van jelen. Egyes szakemberek azonban óva intenek a túlzott jódfogyasztástól éppúgy, mint a káliumterheléstől, mondván, az még a hiánynál is nagyobb egészségügyi kockázatot jelent. A Magyar Szabvány szerinti kálium-jodid-tartalom – a tengeri sók és a jódozott sók kivételével – legalább 15 mg kell, hogy legyen 1 kilogramm sóban. Jódozott só esetében nem haladhatja meg a 25 mg/kg-os felső értéket.

Az étkezési só minden háztartásban mindennap használt adalékanyag, ételízesítő. Annyira hétköznapi termék, hogy a fogyasztók döntő többsége nem fordít kellő figyelmet arra, a nagy választékból melyiket is célszerű megvásárolnia. Persze, nincs is könnyű dolgunk: van párolt só, finomított só, vákuumsó, létezik kősó, himalájai és tengeri, jódozott és jódozatlan. Többnyire az ár és a csomagolás alapján döntünk, pedig – mint azt akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredményeink is mutatják – még a közönséges konyhasókkal sem árt óvatosnak lenni. A kereskedelmi forgalomban kapható étkezési só (asztali só, konyhasó) általában a só finomított formája. Mielőtt elnyerné végső formáját, különböző tisztítási folyamatokon megy keresztül, mely eljárások egyben megváltoztatják a kémiai szerkezetét is. Így jön létre a nátrium-klorid, amit esztétikai okból általában fehérítenek. A konyhasó a hiedelemmel – és a gyakorta félrevezető termékcímkékkel – ellentétben nem tiszta só: különféle segédanyagokat is tartalmazhat.

A kálium a nátriummal együtt részt vesz az ingerületi folyamatokban, az ideg- és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. A teljes magyar felnőtt lakosságra vonatkozó, reprezentatív táplálkozási felmérés adatai szerint hazánkban 2,9 gramm/nap az átlagos napi káliumbevitel (forrás: OÉTI). A szakemberek egy része hangsúlyozza, a magas káliumszint, illetve a túlzott jódfogyasztás egyaránt veszélyeket hordoz magában. Ezt megerősítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is. A FÉBÉSZ sótesztjével egyidejűleg – fogyasztói bejelentésre - a szakhatóság is vizsgálta a konyhasók összetételét, majd egyes gyártói tételek visszavonását rendelte el. A Szabad Föld Online-on is olvasható közleményükben kiemelik: a határérték feletti kálium-jodid-tartalmú konyhasó tartós fogyasztása káros hatással lehet a szervezetre! A teljes anyag elérhető: www.tesztplussz.hu

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek