A Tesco marad, de karcsúsít

Az angol tulajdonban lévő Tesco úgy döntött, hogy 12 vidéki, egy fővárosi - az abonyi, a hajdúböszörményi, a püspökladányi, a tolnai, a nagykátai, törökszentmiklósi, a nyergesújfalui, a tatabányai, a soproni, három győri, és a budapesti VIII. kerületi - boltját bezárja. Teszi ezt azért, hogy elkerülje egész magyarországi vállalkozásának felszámolását, ugyanis egy olyan jogszabály vált hatályossá, mely szerint az az élelmiszer-kereskedelmi cég, amely egymás után két évben veszteséges, annak végelszámolással meg kell szűnnie. Nos, a Tesco több veszteséges üzletet is üzemeltet, ami rontotta az esélyét a nyereséges gazdálkodásnak. Főként akkor, ha tudjuk, hogy az idén drasztikusan megnövelték a cég egyéb állami befizetéseit, így például hatszorosára – több milliárd forintra – nőtt az élelmiszer-felügyeleti díj. (Az csak mellékesen kell megjegyezni, hogy az utóbbi díj összege országosan elér a 40 milliárd forintot, melyből csupán 8-10 milliárd kerül az élelmiszer-biztonsági hatósághoz, a többi sima állami bevétel.) A vasárnapi nyitva tartásból eredő bevételkiesés és más kereskedelmet nehezítő intézkedések miatt lépett a Tesco és most – pontosabban február 4-én - bezárja 13 boltját, s elbocsátja az ott dolgozókat. Ez most 570 főt érint, de a szakszervezet szerint elképzelhető, hogy többségük képes lesz elhelyezkedni, például az adott bolthoz közeli Tesco áruházakban. Nigel Jones, a Tesco magyarországi vezérigazgatója szerint, a vállalat az egykori dolgozókat, munkaviszonyuk megszüntetésére való tekintettel, a törvény által előírtnál magasabb összegű juttatással támogatja. Ugyanakkor a találgatásokat cáfolva azt is bejelentette, hogy a Tesco nem hagyja el Magyarországot.