Ismét mérgezhetnek a gazdák a veszélyes szerrel!

Több tízmillió forintra becsülhető kárt okozott a tavaly országszerte elszaporodott mezei pocok a Gyulaji Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. gyulaji erdészetében - közölte a zrt. kedden az MTI-vel. Göbölös Péter, a tamási székhelyű cég vezérigazgatója elmondta: elsősorban a fiatal erdősítésekben, mintegy kétszáz hektárnyi cser és kocsánytalan tölgyesben tett kárt a rágcsáló, amely egy-két éves, sőt hét-nyolc éves állományok gyökerét rágta el. Egyelőre nem tudni, hogy milyen mértékben károsodott az érintett terület, nem zárható ki, hogy teljesen elpusztulnak a fiatal fák, a kár mértéke legkorábban a lombosodás idején, májusban derül ki - tette hozzá. A zrt. dolgozói száz négyzetméterenként 8-10 mezeipocok-járatot számoltak össze. A rágcsáló elterjedésének kedvez az enyhe tél, gradáció, azaz az átlagost jelentősen meghaladó létszámú populáció alakult ki. A gradáció - táplálékhiány és betegségek miatt - egy idő után magától összeomlik, addig azonban jelentős kárt okozhat az erdőkben. A Gyulaj Zrt. megkezdte a védekezést - jegyezte meg. A rágcsálók kártétele évekre visszaveti a fiatal erdők fejlődését - mondta a cégvezető.

Nem véletlen hát, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóság ismét lehetővé tette egy veszélyes szer, a Redentin használatát a pocok-sújtotta területeken. Tavaly már egyszer nagyobb botrányt is kavart természetvédők és környezetvédők körében a hatóság hasonló engedélye. Csakhogy egyelőre erdőszéli és erdős területen tilos használni e mérget. Ez derült ki a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága válaszából, melyben az Erdő-Mező erdészeti hírportált tájékoztatta: „Az engedélyező hatóság a mezei pocok 2014. évi országos gradációja alapján és a rágcsálók számára kedvező év végi időjárás ismeretében a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti engedélyét a mezőgazdasági felhasználók számára 04.2/12.222-2/2014. NÉBIH számú határozata alapján 2014. november 1-től 2015. február 28-ig ismételten kiadta. A Redentin 75 RB kiadott szükséghelyzeti engedélye alapján a védekezések több megyére kiterjedően szántóföldi, gyümölcsös és szőlő kultúrákban, rét-legelőn, erdészeti csemetekertekben, faiskolai termesztésben, ruderáliákon és mezőgazdaságilag nem művelt területeken csak járatkezeléssel végezhetők el 6-10 g/lakott járat dózisban. Erdőterületeken, erdőfelújításokban, mint környezetvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területeken a rágcsálóirtószer felhasználása nem lehetséges”. Amennyiben viszont a helyzet súlyossága indokolja, a hatóság nem zárkózik el attól, hogy a későbbiekben megvizsgálja az erdőfelújításokban történő felhasználás környezeti kockázatait és az engedélyezés lehetőségét.