Számadás félsikerről - itt tart a mezőgazdaság

2014. szinte biztos, hogy nyomott áraival, illetve az orosz embargó okozta károkkal, piaci zavarokkal vonul be az agrártörténelembe. A mai gabonaárakat nézve szinte hihetetlennek tűnik, hogy alig két éve még 25-45 százalékkal magasabbak voltak a mostaninál.

Amikor megárt a sok
Az árak alakulására elég magyarázatot adnak a nemzetközi szervezetek adatai, melyet tőzsderovatunk külön cikkben elemez, de azért annyit meg kell itt is említeni, hogy szinte biztos, hogy elérjük az az eddigi legnagyobb termést a Földön. A tartalékok is nagyok, így nincs mi növelje érdemben a gabonák, olajos magvak, fehérje növények árát. Emiatt aztán 4-5 éve nem látott olcsó árakat mutatnak az idei grafikonok.

Így aztán nem csoda, hogy az itthoni árak is nyomottak: a takarmány búza 37-38 ezer, a malmi búza 40-46 ezer, a kukorica 33-35, a napraforgó 83-85 ezer forint tonnánként. S hiába termett 7 millió tonna kalászos, 9 millió tonna kukorica, 1,5 millió napraforgó b félmillió repce, a termelők jó részénél már nem fedezik a kiadásokat az értékesítési bevételek. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint csak a termelők tizedénél várható megfelelő – tavalyi szintű - jövedelem, 30-40 százalékuk ennél alacsonyabb értékben, de legalább profitot ér el. A többiek vagy nullszaldósak, vagy veszteségesek lesznek. Vagyis a termelők 50-60 százaléka nem jut nyereséghez, ebből 25 százalék kifejezetten bukik a növénytermesztésen. Ha nem lenne az uniós területalapú támogatás, akkor nagy részük nettó ráfizetéses lenne.

Jobb, de nem az igazi
Az állattenyésztők egyik szeme sír, a másik nevet. Az olcsó gabona olcsóbb takarmányt is jelent, márpedig költségeik kétharmadát ez teszi ki. A számítások szerint egy év alatt 10-12 százalékkal csökkent a takarmányozási költség. Ha maradtak volna a régi felvásárlási árak, akkor ez nyereséget jelentett volna. De nem maradtak az árak: az oroszok már február végétől megtiltották az európai disznók bevitelét, majd augusztustól egy évig embargót hirdettek szinte minden fontosabb agrárcikkre, élelmiszerre. Habár a kimutatások szerint a magyar kivitelből csak 80 millió dollárt, nagyjából 25 milliárd forintot érint a moszkvai tilalom a közvetett hatása további, sokkal nagyobb károkat okoz. Európa úgymond bedugult húsból, sajtból, tejből, gyümölcsből, zöldségből. Emiatt kialakult túlkínálat nyomja lefelé a felvásárlási árakat. A sertés ára 10, a baromfié 5 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.

Történik mindez akkor, amikor a legnagyobb átalakulás alatt és előtt áll mezőgazdaságunk. A földtörvény már idén megváltoztatta némileg a viszonyokat, de a nagyobb üzemek meghosszabbították bérleteiket, s miko rmajd azok lejárnak jön az igazi változás: ők már nem bérelhetik régi területeiket. Aztán itt a földforgalmi törvény hatása: 1200-1800 hektárnál nem lehet nagyobb birtok. Ráadásul 2015-től 12000 hektár felett már nem jár az eddigi területalapú támogatás sem a nagyoknak. Azoknak, amelyek az ország állatállományának jelentős, több, mint kétharmadnyi részét gondozzák. Vagyis azoknak, amelyek a húst, a tejet, a tojást előállítják.

Visszatérve a sertéstenyésztésre: a kormány végre lépett egy kicsit a piac kifehérítése érdekében és a 2014 januárja óta a sertésre és félsertésre bevezetett 27 helyetti 5 százalékos áfa alkalmazása egyértelműen tisztította a viszonyokat. Ennek köszönhető legalábbis, hogy több hazai sertés vágásáról, 3 millió feletti állományról adnak hírt a statisztikák.

Nincs lé az almában
A gyümölcstermesztők, a zöldségesek, a szőlészek-borászok szeretnék gyorsan elfeledni ezt az esztendőt. Már a tavasszal bajt hozott az időjárás. a hajtatott eper összeérett a szántóföldivel, így aztán az árak itt is bőven elmaradtak a várttól. Aztán jött a meggybomba: itt 10-15 százalékkal lett csak jobb a termés a szokásosnál, de már ez összeomlasztotta a piacot. Annyira, hogy adófizetők százmilliót bevetni, hogy legalább leszedjék a termelők a terményt, s adják el jutányosabb áron a feldolgozóknak. Nyáron a bogyósok, a szilva, kajszi, őszibarack ára is csökkent, de legalább nem sokkszerűen. A szőlőkben tíz éve nem látott gombafertőzés vitte el a termény 20 százalékát, így az idén – nyomott felvásárlási árak, igen gyenge cukorfok és minőség mellett – sem éri el a bor mennyisége a 3 millió hektót.

Nyár közepétől már azt is látni lehetett, hogy baj lesz az almával, a magyar kormány azonban az unióra várt. Hiába. A brüsszeli első körös támogatás összeomlott, mielőtt hozzáférhettek volna magyar termelők. Így 3 milliárd forintnyi adófizetői összegből támogatták a honi termelőket. Nem sok hatással: 12-13 forint az ipari alma – egy éve 32-33 forint volt -, 30-35 forintra állt be az étkezési alma felvásárlási ára. Egész Európa úszik a gyümölcsben, gyümölcslében.

Mi marad a zsebben?
Mindennek ellenére az ágazat 2014-ben is hozza formáját, s várhatóan pozitívan járul hozzá az ország GDP-jének növekedéséhez. Az első háromnegyedéves adatok állnak csak rendelkezésre, de addig az ágazat 0,6 százalékponttal járult hozzá a 3,2 százalékos GDP növekedéshez. Tavaly ugyanakkor 1,1 százalékot mutattak ki. A mezőgazdasági beruházások az első háromnegyed évben 232 milliárdot tettek ki. Ez 14 százalékkal több 2013-nál, s a nemzetgazdaság beruházásainak 6,9 százalékát adja. Tavaly az agrár-export meghaladta a 8 milliárd eurót, ez a nemzetgazdaság tavalyi összes exportjának 10 százalékát adta. Az aktívum 3,6 milliárd euró volt az ágazatban, a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint 50 százalékát tette ki. 2014-ben az ágazat exportteljesítménye várhatóan nem éri majd el a múlt évit, de megközelíti azt.

Kérdés, hogy mennyit vesz ki a gazdálkodók zsebéből az idei év, mert a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak. Igaz, van tartalék, mivel a bankokban nagyjából 500 milliárd forintra tehető a gazdálkodók által kezelt betétállomány.