Ez lehet az évtized üzlete

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi szervezete, a FAO most megjelent „Globális trendek és kilátások 2018-ig a trágyakeresletben” (World fertilizer trends and outlook to 2018) kiadványa alapján évi 1,8%-os növekedés várható az igények terén a periódus végéig. Mindeközben „a trágyázáshoz használt termékek, vivőanyagok és alapanyagok kapacitása is tovább nő világszerte,” állapítja meg a jelentés. Ahogy az előállítási kapacitások meghaladják a keresletet, a globális kínálati mérlegben – szakkifejezés a rendelkezésre álló mennyiség és az aktuális kínálat közti relációra – a nitrogén, foszfát és kálium-karbonát, a három leggyakrabban alkalmazott talajdúsító esetében is emelkedés várható. Ez a nitrogén, ami messze a leggyakrabban használt műtrágya alap, esetében 1,4%-os, a foszfát esetében 2,2%-os és a kálium-karbonátnál 2,6%-os éves növekedést jelent 2018-ig. Ezzel párhuzamosan e kulcsfontosságú alapanyagok kínálatában 3,7%-os, 2,7%-os és 4,2%-os éves bővülés várható a FAO előrejelzése szerint. A jelentés bár nem közölt pontos számokat a várható árakról, felhívja a figyelmet a tényre, hogy a 2011-ben tapasztalt hirtelen áremelkedés után a tavalyi év középen alacsonyabb volt mint 2010-ben.

Nitrogén: növekedés és nagyobb volumen
A nitrogéntrágya-kereslet legnagyobb mértékű, 4,6%-os élénkülése a szubszaharai Afrikában várható. Mivel a térségben jelenleg kevés trágyát használnak, ez 2018-ban abszolút számokban mérve is csak 340 000 tonna nitrogénigény-többletet jelent majd a tavalyi szinthez képest, ami a globális növekedés alig 5%-a. Kelet- és Dél-Ázsiában, mely országok a teljes nitrogéntrágya-felhasználás 60%-áért felelnek, alacsony szintű növekedést valószínűsítenek, ami így is 3,3 millió tonnát jelent az éves globális felhasználást tekintve. Az észak-amerikai kontinens várhatóan 300 000 tonnával több nitrogéntrágyát használ föl 2018-ban, ami 0,5%-os évi emelkedést jelent, miközben Nyugat-Európában 50 000 tonnával kevesebbre lesz szükség, olvasható a FAO jelentésében.

Új utak az egészséges talajért
A trágyázás azonban csak egy a lehetőségek közül a talaj kimerülő nitrogénraktárainak feltöltésére. Annak ellenére, hogy a túlzott nitrogénhasználat pazarló és a vízkészletek szennyezésével járhat, a trágyázás robbanásszerű elterjedése a második világháborút követően jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság termelékenységének javulásához. Egyes extrém esetekben a mértéktelen trágyázás nyomán a lerakódott nitrogén károsította a talajt vagy épp a vízkészletek sérültek. A másik végletre példa a szubszaharai Afrika térsége, ahol a nem kielégítő trágyahasználat miatt a talaj tápanyagkészlete kimerült, talajdegradáció és csökkenő termésátlagok váltak jellemzővé.
A FAO „Megóvás és növekedés” (Save and Grow) című kézikönyve és a „Közös jövőkép a fenntartható élelmiszertermelésről és a mezőgazdaságról” (Building a common vision for sustainable food and agriculture) első alapelve tartalmaznak ajánlásokat arra, hogyan óvjuk meg a talajt, miközben kevesebb beavatkozással fenntartható módon javítjuk a termésátlagokat, mondta Clayton Campanhola, a FAO Növénytermesztési és –védelmi egységének igazgatója. A helyi igényeknek megfelelő vetésforgó, a mulcsozás és a trágyázás mind hozzájárulnak a talaj nitrogén-készleteinek helyreállításához. Egyes növények, például a hüvelyesek, mint a szójabab, gyökerében tálalható mikroorganizmusok a nitrogént a levegőből kivonva elérhetővé teszik azt más növények számára.

A FAO által kifejlesztett módszerek segítségével növények akár jelen időben is megfigyelhetők, ezzel a tényleges szükségletek alapján hozható döntés a trágyázás mértékéről. A méréses módszerek alkalmazásával csökkenthető a keletkezett hulladék és a nitrogén okozta károsodás is. 2015 a Talajok nemzetközi éve, ennek apropóján a FAO partnereivel együtt azon dolgozik, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a fenntartható talajgazdálkodás szerepére az élelmiszertermelésben. 

Földrajzi eloszlás
A trágyahasználat alakulása a következő években földrajzilag igen változatos képet mutat. A szubszaharai Afrikában jelentős nitrogén- és káliumigény lesz jellemző a jelenlegi alacsony szint ellenére. Az ázsiai kontinens napjainkban is a világ legnagyobb műtrágya-fogyasztója, ami azonban mindhárom tápanyagból importra szorul. Még akkor is, ha Nyugat-Ázsiában jelentős nitrogén-, kálium- és foszfátkészletek tálalhatok. Európa szintén többlettermelést tud felmutatni a három tápanyag esetében, köszönhetően a kelet-európai és közép-ázsiai tartalékoknak. Nyugat-Európában 2018-ig nem várható emelkedés a trágyahasználatban, míg a kontinens keleti felén 3,6%-os növekedést valószínűsítenek. Latin-Amerika, valamint a karibi térség továbbra is kénytelen lesz importálni mindhárom tápanyagot, részben hogy kielégítse az évi 3,3%-kal növekvő műtrágyaigényét, áll a FAO-jelentésben.

A kontinensek közötti nagy különbségek a nitrogénkereslet terén várhatóan fennmaradnak: Afrikának 4,1 tonna, Európának 15,7 tonna, a teljes Amerikai kontinensnek 23,5 tonna és Ázsiának 74,2 tonna nitrogénre lesz szüksége 2018-ban. Annak ellenére, hogy a kereslet a trágya iránt a szubszaharai Afrikában 4,7%-kal lesz magasabb évente, amivel a régió a világon a legnagyobb növekedést könyvelheti el magának, Afrika évi 3,4 millió tonnával járul hozzá a világ nitrogénfogyasztásához.