Darabjaira hullhat a Mezőhegyesi Ménesbirtok

- Elkezdődött a város tönkretétele - vallják. A mezőhegyesi állami birtok 230 évet élt, II. József óta az állattenyésztés és a minőségi vetőmagtermesztés világhírű bázisa (volt és nagyon remélik, lesz is). Túlélt háborúkat, forradalmakat, túlélte a feudalizmust, a kapitalizmust, a szocializmust, de ezt, a mostani helyzetet nem biztos, hogy túléli. Ahogy arról az országos híradások is cikkeznek, félő, hogy darabjaira hullhat a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. az állami földpályázatok miatt, ha semmi nem történik. A társaság, a legnagyobb foglalkoztató, másfél év múlva föld nélkül maradhat. Ha ez bekövetkezik, a város elveszti adóbevételeinek a jelentős részét, olyan szociális csapdába kerül a település, aminek nem is lehet prognosztizálni a következményeit. Mitykó Zsolt polgármester is szociális katasztrófát emleget a beol. hu beszámolója szerint. - Sem jogi sem elvi kifogásom nincs azon törekvéssel szemben, hogy a vidék népességmegtartó képességét kisgazdásítással kívánja elérni az aktuálpolitika. Ugyanakkor, ha egy adott helyen ez a program több száz család megélhetését veszélyezteti, akkor ott figyelembe kell venni az életszerűség mindent felülíró szabályait. Mezőhegyes, mint 230 éves koronabirtok mai napig őrzi a nagybirtok, a nagyüzemi gazdálkodásra jellemző sajátosságokat oly módon, hogy profitorientált minőségi termelékenység mellett a foglalkoztatás növelését tartja szem előtt. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatok következményeként ebben a pillanatban nem látni, hogy növekedne a minőségi termelékenység és a foglalkoztatottság. Sajnos pont az ellenkezője fog bekövetkezni.”
    
- Mint köztudott, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt állami földpályázatok érintik a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 8 ezer hektár állami földön folyó gazdálkodását is. A vállalat 2017. 01.01-től az összes általa bérelt földterület 2/3-át, de az is lehet, hogy 100%-át elveszíti, amelyek új bérlők gondozásába kerülnek. Az új bérlő nincs kötelezve vetőmagtermesztésre, sem hektáronként 20 fő foglalkoztatására.
– Ez a tény azt jelenti, hogy nagyobb létszámú munkanélküli megjelenésére, kevesebb adóforint befizetésre, gyengébb közösségi támogatásra számíthat a város. A 400 fő állandó alkalmazott, további 600 fő idénymunkás sorsa és a település üzemeltetéséhez szükséges iparűzési adó elmaradása miatt aggódik a város vezetése. A cukorgyár bezárása óta forráshiányos település, egy ilyen volumenű agrárvállalat elvesztésével szociális katasztrófába sodródik, gazdasági anomáliába zuhan. A nemzeti agrárium pedig minőségi korcsosulást szenved el. Kinek jó ez?
– Az előző önkormányzati ciklusban a lehető legszélesebb politikai és agrárszakmai szinten is segítséget kértünk. Sőt hevességet, személyes sértettséget is generált az érdekegyeztetés. Az októberi választások után, mint elsőszékes polgármester arra törekedtem, hogy tompítsam a feszültséget, nyugodt, szakmai mederbe tereljem a tárgyalásokat. Számtalan olyan intézkedést hagytam jóvá, amely során erősödött a térségi kohézió és a kormányzó párt politikai érdeke. Ez a konszolidációs állapot került veszélybe március 24-én, amikor teljesen érthetetlen módon megjelentek a földpályázatok eredményei. Azért érthetetlen, mert a Ménesbirtok Zrt. per alá vonta a földpályázatokat, amelyekre a jogi eljárás vége előtt nem lehet eredményt hirdetni.
Amennyiben ez a földosztás ebben a formában végbemegy, akkor kettő, a jelenleginél alacsonyabb minőséget képviselő gazdálkodási struktúra kibontakozása vizionálható. 
– Egyrészt az európai hírű mezőhegyesi vetőmagtermesztés megszűnik. Mert az új földbérlők, egyébként a pályázati kiírás tartalmához szorosan ragaszkodva állattenyésztést indukálnak és az állomány számára állítanak elő takarmánynövényt. Ez a helyzet már csak azért is visszás, mert a francia tulajdonú Limagrain vetőmag előállító vállalat éppen most készít elő egy 4 milliárd forint értékű beruházást a településen. Mire befejezi az új technológia telepítését éppen csak olyan gazdát nem talál, akivel szerződhetne.
– A másik elképzelés az az, hogy a vetőmagtermesztés folytatódik, de az a vetőmagkultúra termesztési sajátosságait figyelembe véve, csak egy ún. integrátor, konzorcium, termelőszövetkezet megjelenésével valósítható meg (ebben az esetben „sok hűhó semmiért” maradhatna a jelenlegi struktúra…). Több integrátor is megjelenhet, amelyhez az új bérlők csatlakoznak, az egymáshoz fűződő viszonyok alapján, illetve a gazdasági érdekeik vonalán. Az integrátor, konzorcium, tsz., esetben a Limagrain vetőmag előállító vállalat, az integrátorokkal kötne szerződést nem külön-külön a gazdákkal. Az integrátor szerepe kikerülhetetlennek tűnik, hiszen a növénykultúra előállításának folyamata (pl. előfinanszírozás, tápanyag és növényvédelem szervezése, gépek mozgatása, vetésforgó tervezése, öntözés koordinálása) összetett irányítást követel meg. Tudtommal egy integrátor, konzorcium, tsz., kialakítására már vannak kísérletek az új bérlők között, azonban a kiszivárgott információk alapján ezt a kezdeményezést sem minősíthetjük eredményesnek.

– Tehát ott tartunk, hogy a Ménesbirtok Zrt. profiltisztítást tervez, amely következtében ágazatokat fog megszüntetni, illetve a közösségi szerepvállalástól vonul vissza (pl. Nem tudja tovább működtetni a nemzeti értéket képviselő tehenészetét, mert ő maga a kiírás szerint nem tudott pályázni az állattartásra. Nem fog majorokban ivóvizet szolgáltatni, amit a történelmi hagyományai okán jelenleg is végez, hanem a kutakat és a rendszert átadja az önkormányzatnak, aki nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel. Így a családok lajtos kocsiból vagy fehér lavórból fürdenek majd újra, mint a 19. században.).
– Teljesen mindegy, hogy az új gazdálkodás egyénileg vagy konzorciumban valósul meg, a létszámleépítés fájdalmasan valóságos lesz. Teljesen el vagyok keseredve. A jelenlegi nyertesek 98%-ának van másból is megélhetése, de a Ménesbirtok dolgozóinak 98%-a csak a vállalattól kapja megélhetését! Milyen igazságosság ez? Még nem tudom, hogy ki vagy kik vitték félre a nemzeti földkérdést, de a 230 éves mezőhegyesi koronabirtok hiteles történetírásához azt fel kell tárni, hogy Mezőhegyes félresikerült földosztásában kit terhel a felelősség. Budai Gyula elszámoltatási biztos volt az egyik, aki mint később kiderült alaptalan feljelentésével a Ménesbirtok rossz hírét keltette az agrártárca vezetése előtt (is).
– Mit tehetünk? Egyértelmű, hogy az agrártárca vezetőjét, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert arra kérem, hogy nagy elődeihez hasonlóan látogasson el Mezőhegyesre, ahol (politikától mentes) agrárszakmai tanácskozáson hiteles információkhoz juthat, arra vonatkozóan, hogy miért is szükséges visszavonni a mezőhegyesre vonatkozó földpályázatokat. Mivel március 24-i eredményhirdetés után kezdi meg a Ménesbirtok a gazdaságilag és társadalmilag érintett területeiről a konkrét levonulást, így ezt követően fognak érkezni a valódi számok. Az biztos, hogy az orvosi ügyeletünk finanszírozhatatlanná válik, a megye első osztályában játszó focicsapatunk pár szinttel lejjebb fog kényszerülni. Az biztos, hogy semmit sem fogok szépíteni, folyamatosan továbbítom az összes felmerülő költséget a minisztériumok irányába, amelyek a pályázatok kapcsán negatívan érintik a települést.

A politika is megszólal
A Demokratikus Koalíció, egészen pontosan Nagy-Huszein Tibor alelnök szerint „a korrupt kormány a gazdaság által bérelt állami földeket most felaprózva osztja szét a sajátjainak”. A DK felszólította a miniszterelnököt, hogy „azonnal állítsa le ezt az eszetlen rombolást, ne engedje, hogy a fideszes maffiacsaládok okozzanak visszafordíthatatlan károkat a magyar vidéknek”. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. és a város eddig egy egészséges szimbiózisban élt egymással – mondta a tegnap Békéscsabán tartott sajtótájékoztatón Varga Zoltán. Az MSZP megyei elnöke szerint ezt a rendszert tették tönkre, amikor 2013-ban meghirdették a pályázatokat az állami tulajdonban lévő földterületekre, viszont annak lehetőségéből kizárták a ménesbirtokot.

– Ismert, hogy a pályázati rendszert a bíróságon megtámadta a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., a per jelenleg folyamatban van – folytatta. Elárulta, hogy a 8000 hektáros területre 2016-ig van szerződése a zrt.-nek, mely a legnagyobb foglalkoztató a környéken, a legnagyobb adófizető Mezőhegyesen. Kérdés azonban, hogy utána mi lesz. - Borítékolható, hogy egy ekkora teherrel kormányzati segítség nem tud megbirkózni a város, tehetetlen. Azoknak a politikusoknak kell cselekednie, rendet tennie, megoldást keresnie és találnia, akik ezt a helyzetet teremtették. Minél később érkezik a segítség, annál nagyobb esz a probléma – hangsúlyozta Varga Zoltán.