Szenzációra leltek a Körösben!
Tudományos szenzációról tudósít a Magyar Haltani Társaság honlapján Harka Ákos, az egyesület elnöke. Egy zömmel hazai kutatókból álló csoport a tudomány előtt eddig ismeretlen halfajt azonosított a Körös vízrendszeréből, amelyet bihari márnának neveztek el.
Az új márnafajt eredményező kutatás szervezője Dr. Antal László, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, aki egyben a Magyar Haltani Társaság titkára. Az új faj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta, ezzel jelezve a tájat, amelynek szülötte, leírói pedig Antal László, László Brigitta és Petr Kotlík.
A halakkal foglalkozók korábban is tudták, hogy a horgászhalként kedvelt márna mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, de bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi). Ez utóbbival is akadt gondja bőven a szakembereknek, akik előbb egy itáliai, majd egy balkáni fajba sorolták be alfajként, mígnem KOTLÍK és munkatársai 2002-ben genetikai alapon bebizonyították, hogy mégis önálló faj. Ugyanakkor az is tisztázódott, hogy az elterjedési terülte szűkebb, mint korábban gondolták. A Kárpát-medence északi részén ugyanis egy másik faj, a kárpáti márna (Barbus carpathicus) honos, míg a délebbi területeken egy harmadik faj él, a balkáni márna (Barbus balcanicus).
A kárpáti és a Petényi-márna annyira hasonlít egymáshoz, hogy külső szemrevételezéssel nem különböztethető meg biztonsággal, ezért a magyarországi állományok genetikai azonosításának szükségessége már a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján fölmerült. Ehhez azonban - a vizsgálatok jelentős eszköz-, anyag- és szakemberigénye miatt - egy több intézmény kutatóit magában foglaló csoport összehangolt munkája kellett. Külön öröm, hogy a Körös vízrendszeréből az előzetesen feltételezhető két faj helyett egy eddig ismeretlen harmadik került elő, mert így - amellett, hogy a tudomány gazdagodott általa - természeti értékeink sora is egy újabb endemikus, azaz bennszülött fajjal gyarapodott.
A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata során derült ki, hogy a Körös vízrendszerében egy olyan új faj honos, amelyet a tudomány eddig nem ismert. A kutatócsoport felfedezésének eredményeként nemcsak haltani ismereteink gyarapodtak, hanem természeti értékeink sora is egy újabb, Kárpát-medencei bennszülött fajjal gazdagodott. További információk és fotók a társaság honlapján olvashatók.
