Régi fajták, új körülmények - A sárga, a kendermagos és a fogolyszínű magyar tyúkkal kísérleteznek

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által hazai forrásból támogatott munka 2013. december 1-jén kezdődött. Fő célja a régi magyar tyúk-, pulyka- és nyúlfajták, valamint egyes halfajok újra bevonása a termelésbe, s ezáltal a félintenzív körülmények között várhatóan nagyobb mennyiségű és minőségi termék-előállításra alkalmas genotípusok létrehozása. A munka során feladat az olyan a tartás- és takarmányozási technológiák kialakítása, melyek révén a különleges minőségű termékek előállítása ellenőrzött, akár minősített ökológiai termelésben is lehetővé válik.

A régi magyar baromfi- és nyúlfajták hosszú időn keresztül adaptálódtak a hazai környezeti viszonyokhoz, felhasználásukkal olyan keresztezések állíthatók elő, amelyek a piacon található egyéb – elsősorban extenzív tartásra alkalmas – fajtákhoz képest várhatóan sokkal alkalmasabbak lesznek a nagyobb mennyiségű hús előállítására félintenzív, de akár extenzív körülmények között is. Nem utolsósorban a minőségük is megközelítheti a hagyományos, hungarikumként számon tartott termékekét.

A projekt része a különböző keresztezésekből származó genotípusok termékminőségének vizsgálata is, aminek egyik eleme a végső felhasználók – séfek, háziasszonyok – körében végzett hústesztelés is.

A keresztezési kísérleteket országszerte végzik a konzorciumvezető Lab-Nyúl Kft. irányításával. A tyúkfaj esetében újdonság a rántani való (legkorábban 10 hetes korban, 1 kg-os élősúlynál vágott) csirke vizsgálata, mivel ez a termék hungarikum: Nyugaton, ahol hasonló kutatások már folytak, nem ismert.

A munkában a tyúkfajták közül a sárga, a kendermagos és a fogolyszínű magyar tyúk vett részt, illetve a réz- és a bronzpulykát használták. A nyulas kísérletben a magyar óriás szerepelt, míg a halak közül a süllőt, továbbá a kősüllő keresztezéséből született fehér kövesre keresztelt hibridet vonták be a vizsgálatokba.