Számvetés bosszankodással, bizalommal

PAPRIKÁS HANGULAT

Nem mondhatnám, hogy furcsa év volt, mert ha visszagondolok az előzőkre, akkor azokra is ezt a jelzőt kellene aggatni. Mert mindig van valami. Nézzük, mi történt ebben az évben!

Kezdjük ott, hogy volt egy nagyon gyenge tél, ami a nyakunkban hagyta az előző év minden gondját: gombát, rovart, tetvet, kabócát, poloskát – ezek aztán be is indultak rendesen. S korán ért véget a tél, hamar adta melegét a tavasz, ütemesen dolgoztuk meg a talajt, idejében vetettünk, egyeltünk, neveltünk palántát. Megépítettük az új és nagyobb fóliasátrat a fiaimmal, ami nagyon jól üzemelt márciustól november közepéig.

Nagyjából 30 ezer forintba és két nap munkába került. Már ebben az évben többszörösen behozta az árát, csak a palántanevelés során itt előállított szaporítóanyagunk – nagyjából 300 palánta – értéke elérte a 30 ezer forintot. Aztán júniustól folyamatosan az ősz végéig szedtük a paradicsomot, uborkát, paprikákat. Itt termett 30 kiló paradicsom, 10 kiló paprika, 20 kiló uborka, 50 tő saláta, 20 kiló cukkini, 20 jégretek. Ezek értéke nagyjából a 24-25 ezer forintot érheti el, vagyis már az első évben 54-55 ezer forint értéket teremtettünk a fóliasátor segítségével.

Nézzük, mi történt a kertben.

Egyértelműen a paprika éve volt: 100 tövet ültettünk 10-11 fajtából. Akadt itt bődületesen erős hazai, egzotikus csili, a magunk fogta magból nevelt óriás és a bolti magból származó hagyományos kápia, sárga és az ehhez hasonló zöld méregerős, tölteni való, aztán kaliforniai meg erős pritamin és sárga törpepritamin, lila és macskapöcse, illetve édes alma. Ezeket trágya- és komposztágyba raktam, és nagyon megérte: óriási lett a termés, legalább 60 kilót szedtünk júliustól folyamatosan.

A palántázott cukkinik is rendre adták a kisebb és nagyobb terméseiket, összesen 60 kilót. Uborkáink a szabadföldben – miután kéthetente vetettem szakaszosan – júliustól a fagyokig hozták a terméseiket, hetente 3-4, összesen nagyjából 50 kilónyit.

Ötféle paradicsomot palántáztunk: ebből erős fertőzés miatt az Ökörszív közepes termést adott, hasonlóan jártunk a kecskeméti Jubileummal, viszont nagyon jó tapasztalatunk lett egy névtelen, a boltban feketeként árult – igazából inkább barnának nevezhető –, folyton növő paradicsomfélével. Bírta a betegséget, minden csomónál hozott 3-5 bogyóból álló fürtöt, közepes bogyója akár egy hónapig is állt éretten a növényen, tűrve a megpróbáltatásokat, nem rothadt még a fagyok után sem. A Marmande nevű fajtánk is elég jól bírta, kivéve az augusztusban támadó paradicsomvészt. Összesen 150 kiló paradicsomunk termett, ebből ital és lecsó készült, s még most is esszük a télire eltett paradicsomok utolsó darabjait.

Padlizsánból 20 kg termett. Káposztaféléink közül jól sikerült a fehér és lila káposzta (10 és 5 kilónyi), nagyjából 50 kiló karalábénk még most sem fásodik a pincében.

A brokkoli viszont megviccelt:  vagy a vetőmag tasakján szerepelt rossz használati utasítás – mármint, hogy egy hónappal később kellett volna vetni –, vagy a fajta volt másmilyen. Már a nyár végén virágot hozott, így ekkor is ehettük a bimbókat, de igazi, nagy rózsákat nem nevelt, amit az ősz elején érő eddigi fajtáink megtettek. Termett 5 kiló vörös és lila hagymánk, 2 kiló fokhagyma, 50 tő póréhagyma.

Még az első növényeink között hozott 10 kilónyi fejtett borsót négy ágyás, míg a kínai méteres babból 5, a sárga hüvelyű hagyományos zöldbabból 20 kilónyit szedhettünk.

A krumpli furcsán sikerült: a saját, tavalyi vetésből meghagyott apróbb gumók szépen teremtek, a fémzárolt, holland vetőgumó viszont júniusban elpusztult, nem bírta a baktériumok okozta varasodást – a szomszédban lévő magyar fajtának semmi baja nem lett, pedig a szakirodalom szerint fogékony e betegségre –, így is lett nagyjából 150 kiló burgonyánk.

A répafélék közül megint nem jött be a petrezselyem – már évek óta inkább csak a zöldjéért termesztjük –, a sárgarépa viszont igen. A bakhát megint bevált: lett vagy 50 kilónyi, míg a paszternák is adott 15 kilót. Másodvetésben termesztettünk vagy 5 kiló céklát, 10 kiló sörretket, 30 tő pakcsojt. Összesen 800 kiló zöldségünk termett, s ha csak 100 forintot veszünk kilónkénti árként, 80 ezer forint értékű alapanyagunk lett. Ezeket feldolgozva sokszoros árat lehet elérni, elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy liter paradicsomlé 300 forint, és a legócskább lecsópaprikáért a szezonban is elkértek 150 forintot.

A vetőmagra, permetszerre elköltött összeg 20-30 ezer forint lehetett ebben az évben, tehát jócskán igaz: zöldséget nagyon olcsón nevelhetünk mi magunk is.