Kishantos elhúzódó jogi háborújában csatát vesztett az állam - Kell a mezei leltár

A történet 2013 őszéig nyúlik vissza: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet úgy akarta megfosztani a nagy hírű biogazdaságot a földjeitől, hogy nem készítettek mezei leltárt. Erről a Szabad Föld is tudósított, így szemtanúi lehettünk annak, amint Ács Sándorné – egyebek mellett – erre hivatkozva tagadta meg a gazdaság elhagyását. Az ügyvezető most igazolva érzi akkori döntését. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, az államnak fizetnie kell nekik: 16 millió forintot és annak kamatait.

– Csodálatos érzés volt az ítéletet hallgatni, különösen azt követően, hogy mennyi mindenen mentünk már keresztül – mondta érdeklődésünkre Ács Sándorné. – Sokszor tapasztaltuk más bíró részéről az időhúzást; előfordult az is, hogy olyan szakértőt neveztek ki, aki már nem volt az élők sorában; ám a mostani bíró átlátta a helyzetet, és a törvény előírásainak megfelelő ítéletet hozott.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy Kishantos az ellene irányuló háborút is megnyerte volna. A következő fontos tárgyalás időpontját lapzártánk utáni időpontra tűzték ki: a perirat szerint a biogazdaság a pályázati eljárás jogszerűségét is vitatja. Ennek kapcsán a Fővárosi Törvényszék korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó kormányrendelet egyes szakaszainak megsemmisítését. Álláspontjuk szerint ugyanis az az Alaptörvénybe, illetve az ENSZ korrupcióellenes küzdelmét erősítő, nálunk is hatályos törvénybe ütközhet. A taláros testület formai okokra hivatkozva hárította a bíróság kérését.

(A lapzártánk után született döntés szerint a bíróság jogerős ítéletben az államnak adott igazat Kishantossal szemben – a szerk.)