Húsvét: kevesebb pénz jut a juhászoknak

Az idén sem lesz hiány a kiváló minőségű magyar bárányból a külpiacokon és a hazai boltokban. Bár a kereslet valóban nagy, a tenyésztők mégsem lehetnek elégedettek, hiszen a haszon jó részét a felvásárlók és a kereskedők hálózata fölözi le. Ráadásul az idén még a tavalyinál is olcsóbban veszik át a jószágokat a gazdáktól. A szakmai szervezet szerint változás csupán az állattartók összefogásával érhető el. Olcsóbban veszik át a tenyésztőktől az idén a bárányokat, a megszokottnál későbbi húsvét miatt ugyanis nagyobb a kínálat az uniós piacon. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek elmondta: az elmúlt évben hozzávetőlegesen 15 százalékkal csökkentek az árak, ami az idei húsvét előtti árakra is hatással van. Összességében a fiatal bárány termelői ára kilogrammonként 100 forinttal kerül kevesebbe, mint tavaly.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikája szerint március végén az élő bárány termelői ára itthon 754 forint volt, szemben a tavalyi 857 forinttal. Bár a tenyésztés jövedelmezőségét jelentősen rontja az áresés, a kereskedelmi viszonyok miatt nem biztos, hogy az alacsonyabb árak a fogyasztói piacon is megjelennek majd. A hazai báránytenyésztők jórészt a külföldi piacokra adják el a fiatal állatokat, akár élő állatként, akár vágott bárányhús formájában. Egy évben hozzávetőlegesen 650-700 ezer bárány kerül a külpiacokra, ennek 35-40 százaléka a húsvéti időszakban és az ünnepet követő néhány hétben hagyja el az országot. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban Olaszországba szállították a magyar állatokat, ma már jóval szerteágazóbb az export.

Az idén új piac nyílt meg a hazai bárányok előtt, ezúttal Izrael is érdeklődik a kiváló minőségű portéka iránt. Emellett működnek az előző években már jól kialakított, ausztriai, németországi, svájci és japán piacok is. Kereslet tehát az alacsony uniós árak ellenére is van a magyar bárány iránt, a baj azonban az – hívta fel a figyelmet Hajduk Péter –, hogy az értékesítésből származó profit jelentős része nem a gazdálkodóknál, hanem a felvásárlóknál és a kereskedőknél csapódik le.

– Magyarországon több évtizedes hagyománya van annak, hogy a tenyésztők nem közvetlenül adják el az állatokat, a bárány ma több kézen keresztül jut el az exportpiacokra, a feldolgozókhoz. A köztes szereplők, vagyis a felvásárlók és a kereskedők pedig nagy szerepet játszanak az árak alakulásában – mutatott rá a szakember. A szövetség ezért már egy évtizede próbálja összefogásra ösztönözni az állattartókat. A cél, hogy a termelőtől közvetlenül a feldolgozóhoz kerüljön a bárány, a köztes haszon pedig maradjon meg a gazdáknál. Nem kis összegről van szó, Hajduk Péter becslése szerint a mintegy 80 szereplős felvásárlói-kereskedői oldal a 650-700 ezer exportált bárány után akkora profitot könyvelhet el évente, mint amennyit az egymillió juh tartásával kitermel az ágazat.

Bár vannak jó példák a piacon, egyelőre nem látni, hogy a gazdák hajlandók lennének összefogni a helyzet rendezése érdekében. A szakmai szervezet igazgatója szerint az új generáció hozhat új szemléletet az ágazatba, a fiatalok megjelenésével a szervezettség is javulhat.

A külpiacokon kialakult nehéz helyzetet némiképp ellensúlyozni tudja az évek óta folyamatosan emelkedő belső fogyasztás. A két magyarországi vágóhíd, a kaposvári és a hajdúnánási egész évben jó minőségű áruval látja el a piacot, a húsvéti szezon előtt pedig minden nagyobb kiskereskedelmi láncba szállítanak. Az ünnep környékén fogy el egyébként az éves bárányhúsmennyiség harminc százaléka a magyar pia­con. A növekvő keresletet jól mutatja, hogy tavaly mintegy ötvenezerrel több belföldi vágás volt a két üzemben. Hajduk Péter elmondta, ma már minden áruházláncban kapható bárányhús, a fagyasztott áruk helyett a hűtőpultban érdemes keresni a húskülönlegességet. Ugyanez igaz a vásárcsarnokokra is, ahol húsvét előtt és év közben is folyamatosan kapható bárány, illetve birkahús.