Meggy, de meddig?

Az idén az időjárás a magyar meggytermelőknek dolgozott: az ország némely vidékén nálunk is megfagyott a termés – ám a szlovákoknál és a lengyeleknél sokkal nagyobb része. Úgyhogy ebben az évben uralkodók lehetünk az európai piacon, de jó lenne, ha ez nem maradna pünkösdi királyság. Ehhez az ágazaton belül hatékony összefogás kellene.

Kecelen a múlt hét végén tartották a háromnapos meggyfesztivált, amely szakmai konferenciával kezdődött.

Ott jelentette be Feldman Zsolt, az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, amit a többség már tudott: a jövőben kötelezően szerződni kell a meggy felvásárlására.

A felvásárlóknak, feldolgozóknak írásbeli ajánlatot kell tenniük, s ahhoz hat hónapig tartani magukat.

A szerződésnek tartalmaznia kell vagy a konkrét árat, vagy a kiszámítására vonatkozó képletet – ezenkívül a szállítandó termék mennyiségét, minőségét, a szerződés időtartamát, a kifizetési időszakot, sőt a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat is. A szerződések meglétét és betartását a mezőgazdasági szakigazgatási szerv ellenőrzi – szükség esetén szankcionálja. Az intézkedés a termelők érdekeit szolgálja, hogy biztonságosan eladhassák árujukat.

Mégsem mindenki örült neki – volt, aki a szabadpiacba történő állami beavatkozásként értékelte. Nem boldogok a felvásárlók és feldolgozók, ők piaci fölényük elvesztésétől tartanak.

De a termelők sem biztosak benne, hogy jobban járnak, mint eddig: a piaci hullámzásból nyerőként is ki lehetett jönni, keresleti piac esetén annak adni az árut, aki többet ígér érte. Nem mondták, de gondolhatták: nem öröm, hogy a hatóság belelát, ki mennyit termel, kinek és mennyiért adja el az árut.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense elmondta: az Európai Unió cseresznye- és meggybefőttigényének 70-75 százalékát Magyarország termeli meg. A legnagyobb importőr Németország: 2013-ban 43 ezer tonna befőttet vásároltak, mi szűk 43 ezret exportáltunk.

Nincs nagy mozgástér – szinte egyszállítós és egyvevős a piac. Úgy vagyunk Európa meggynagyhatalma, hogy egyre jobban elmarad termelésünk színvonala. A magyar átlaghozam 1985–1988 között hektáronként 3,8 tonna volt, ami 2010–2013-ra is csak 4,1 tonnára emelkedett, miközben az élenjáró ültetvények 13,5 tonnás hozamra képesek. Gond, hogy a hazai rendszer nem a fejlett, intenzív termelést támogatja – a szubvenció kipótolja az elmaradott technológiából eredő jövedelemhiányt: a gyéren termő ültetvények nettó jövedelmének 72 százaléka származik támogatásból.
 

VISSZAFOGOTTSÁG. A versenyképestermelést gátolja a tőkehiány, nehéz hitelhez jutni, kontraproduktívak a támogatások. Alacsony szintű a termelői szaktudás, kevés az innováció. Mennyiségi és minőségi munkaerőhiány. Gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. 


MENNYI AZ ANNYI?
Meggytermőterület hazánkban: 14-15 ezer hektár
Éves termés: 60-90 ezer tonna
Belföldi fogyasztás: 15 ezer tonna
Meggyexport aránya: 80 százalék
Ebből:
– friss meggy 20-25 ezer tonna
– meggybefőtt 38-45 ezer tonna


KÖDSÁRKÁNY. A keceli meggyfesztiválon bemutatták az albertirsai Dolina Kft. Ködsárkány nevű, traktor vontatta berendezését. Ez úgy véd a fagytól, hogy a tűzterében szalmát, nyesedéket, tuskót égetnek, s a keletkező hőt és füstöt vízpárával vegyítve elterítik az ültetvényben. Az idén áprilisi nagy hidegben már kipróbálták – olyan sikerrel, hogy a környező meggyesek mind elfagytak, míg a megvédett dánszentmiklósi ültetvény drótkerítését letaposták a tolvajok, mert csak ott maradt meg a termés.