Termőföld aranyáron

Aki az elmúlt évben egy hektár szántóhoz akart jutni, annak az OTP elemzése szerint átlagosan 1135 ezer forintot kellett fizetnie. Átlag azonban csak papíron létezik, a termőföldek ára valójában az elhelyezkedéstől és minőségtől függően nagymértékben változik.

Egymillió forintnál kevesebbért már csak öt megyében – Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala – lehet földhöz jutni. Közülük is a legkevesebbet Nógrádban kell érte fizetni, hektáronként 602 ezer forintot, míg a legtöbbet pedig Hajdú-Biharban: 1527 ezer forintot.

A két és félszeres különbség finomabb bontásban tovább növekszik: a Heves megyei Pétervásárán már 339 ezer forintért földhöz juthatott a gazda, míg Hajdúszoboszlón ugyanekkora területért 2392 ezer forintot kértek. Összességében leírható, hogy a földárak az észak-magyarországi régióban a legalacsonyabbak, míg a legtöbbet Békés, Hajdú-Bihar, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében kóstál. A KSH adatai szerint Észak-Magyarországon a föld ára átlagosan „mindössze” 867 700 forint hektáronként.

Változatlanul jó befektetés a termőföld, az ára lassan évtizede növekszik. Ennek mértéke nem egyenletes, ám az elmúlt években valamennyi elemzés szerint ismét lendületet kapott, még ha a 2012-2014-es - a megkötéseket tartalmazó földforgalmi törvény megszületése előtti - mértéket nem is éri el, miként ez az FHB Jelzálogbank Nyrt. és a Takarék Agrár Igazgatóság gondozásában megjelent 2017-es Takarék Termőföldindexben olvasható.

Ágazati besorolás szerint a szántó a sláger. Legtöbbet ezért is Hajdú-Biharban kérnek, átlagosan 1,65 millió forintot, de az ország egyetlen megyéjében sem lehetett már annyiért hozzájutni, mint az azt megelőző esztendőben. Az erdő Győr-Moson-Sopron megyében a legdrágább, hektárja millión felüli, míg a szőlőért Veszprém megyében négymilliónál is többet kérnek, de a legjobb ültetvényekért ennek a dupláját sem sajnálták a vásárlók. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. ezzel szemben "csupán" 2,3 millió forintos csúcsáron történő szőlőbirtok-értékesítést említ  2017-es Takarék Termőföldindexében.

A termőföldek árának növekedési üteme az előző évihez képest némileg mérséklődött, de 2016-ban még mindig meghaladta a 10%-ot, sőt 25 járásban 30% feletti!

Az élénk termőföldforgalom elsősorban a „Földet a gazdáknak!” fantázianevű nagymértékű állami földkiárusításra vezethető vissza.

A tranzakciók mértéke egy év alatt 27%-kal, 44 ezerről 56 ezerre növekedett, miközben a KSH adatai szerint 2013-ban még csökkenő tendenciát mutatott. Összességében 165 ezer hektár cserélt gazdát tavaly a 7,31 millió hektárnyi művelt területből. (Ez az összes terület 2,26%-a.) A legnagyobb rész, 25 ezer hektár Fejér megyében talált vevőre (a teljes megyei termőterület több mint 7%-a), míg Pest megyében összesen 2 ezer hektár. Országos átlagban a szántó 3,2%-a került új tulajdonoshoz.

A KSH kimutatása szerint tavaly az értékesített termőterületek nagysága megháromszorozódott az előző évihez képest, 70 ezerről 232 ezerre növekedett.

A földjét nem művelő tulajdonosok közül bizonyára sokak dilemmája lehet, hogy bérbe adja-e inkább vagy értékesítse. (Az összes művelt terület 42%-a bérlemény.) Nos, a bérleti díjak az értékesítési díjakhoz képest némileg kisebb mértékben, 8%-kal növekedtek: tavaly egy hektár föld használatáért átlagosan 49 400 forintot lehetett elkérni.

Nagy kérdés, hogy folytatódik-e a termőföld árának emelkedése, vagy már a mostani mérték is eltúlzott. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2017-es Takarék Termőföldindexe szerint még nem értük el a plafont: a termőföld átlagos hektáronkénti ára akár 2,5 millió forint körüli összegig felmehet - vagyis a mostaninak több mint a dupláját is elérheti.