Jobb lett, mint vártuk

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) munkatársai november első dekádjában gyűjtötték össze a mezőgazdasági termelőktől az elért, illetve a valós közelítéssel becsült termésadatokat. Ezeket elemezték az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szakemberei, s a minap közzétették az eredményeket.

Sok adat a szakembereket is meglephette, mivel az idei kedvezőtlen időjárás – már áprilisban, májusban szinte nyári meleg kevés csapadékkal, aztán júliustól szinte nem is hullott eső, de nagyon meleg lett az idő – miatt nem éppen ideális körülmények uralkodtak. Ennek ellenére a gazdálkodók az idén néhány esetben még a tavalyi jó eredményeknél is kedvezőbb hozamokat értek el.

A beszámolóból kiderült, hogy az őszi vetésű növényekből 1,7 millió hektárt terveztek, s november első felében szinte minden munkát el is végeztek. A gabonafélékből – búza, árpa, rozs, tritikálé, durumbúza – 1,4 millió hektárt vetettek el. Őszi búzából 962 ezer hektár a vetésterület, ami csak az utóbbi években lett ilyen alacsony, korábban mindig egymillió hektár felett volt a mérték. Nagyobb területen – 308,5 ezer hektáron – vetettek őszi káposztarepcét, de nagy kérdés, hogy ebből mennyit kell majd kiszántani az aszály miatti rossz kelés és fejlődés miatt.

Tavasszal a gazdálkodók 1,9 millió hektárt akartak bevetni, ennek előkészítési munkáival viszont gyengén álltak, csak a felével végeztek. Mostanra ez az arány nem sokat javulhatott, mert megjött a várva várt, több napig tartó eső és utána a kemény fagy.

Az őszi betakarítási munkák hozták az igazi meglepetést! Mindenki kevesebbre számított, mert a kukoricának és a napraforgónak sem kedvezett az idő. Aztán kiderült, hogy még sincs nagy baj, mindig jött egy kis csapadék az utolsó pillanatban. Így a napraforgó betakarítása novemberre befejeződött: összesen 604,4 ezer hektárról 1,8 millió tonna magot arattak. A hozam országosan 3 tonna/hektár, ami 5,7%-kal több az egy évvel korábbihoz képest, ami akkor világcsúcs közelinek számított. A kukoricából megközelítőleg 900 ezer hektárról (itt is mindig 1 millió felett szokott lenni a terület), 8,3 tonna/hektár termésátlag mellett, 7,4 millió tonnát vágtak le. Az átlag csaknem negyedével több, mint egy éve, akkor 6,6 millió tonna termett.

Az utóbbi évek támogatása miatt megnőtt szójatermesztési kedv az idén az uniós növényvédelmi korlátozások miatt már lankadt, de így is az összesen 60,1 ezer hektáron 172,1 ezer tonna termett, s az átlaga 16,7%-kal nagyobb a tavalyihoz mérten.

A cukorrépa 15,4 ezer hektáros termőterületének 65%-át takarították be november 12-ig. A hozam hektáronként 63,8 tonna körül alakult, ami 3,4%-kal múlta felül a tavalyi eredményt.

A csemegekukorica termésátlaga 16,6 tonna/hektár körül alakult, így 1,6%-kal mérséklődött a 2017. évihez képest.

Az idén az országos átlagot tekintve a tavalyinál magasabb hozamot értek el a zöldpaprika, a karfiol és a vöröshagyma termelői. Sajnos a burgonya alulmúlta önmagát, alig termett meg a hazai szükséglet harmada-fele, így drágán kell importálnunk, ahogyan már egy évtizede megszokhattuk.

Az őszi betakarítású gyümölcsök szedése a végéhez közeledik. Az őszibarack termésátlaga 6,8 t/ha, ami 48%-kal marad el a 2017. évitől. A legnagyobb volumenben termesztett alma termésátlaga 32,4 t/ha, ez 76(!)%-kal haladta meg a tavalyi értéket. Körtéből 13,9 tonna termett hektáronként, a termésmennyiség pedig 42,2%-kal több, mint 2017-ben.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE