Kiszámítható átmenet

A világjárványt okozó koronavírus miatti események szinte mindent a háttérbe szorítanak az utóbbi hetekben. Olyan fontos események is zajlanak a háttérben, mint például az, hogy az uniós gazdák milyen körülmények – termelési, piaci, jövedelem, környezetvédelem stb. – mellett fognak gazdálkodni 2020–2027 között.

Az uniós vezetők első körben nem tudtak megegyezni az új uniós költségvetésről. Sokak szerint ősz előtt nem is várható eredmény, ami azt jelenti, hogy csak ezt követően kezdődhet a Közös Agrárpolitika (KAP) alapját adó támogatási rendszer feltételeinek tárgyalása, elfogadása.

Azaz jövő tavasz előtt nem lesznek ismertek az agrár- és vidékfejlesztés keretei, s a részleteket is csak abban az évben lehet kidolgozni, tagországi szintre lebontani, jogszabályokat alkotni róla, s nem mellesleg felkészülni rájuk. Így viszont nem csak a 2021., hanem a 2022. év is átmeneti évnek számíthat.

– Ez viszont még jól is jöhet a magyar gazdáknak – vélekedett lapunknak Nagy István agrárminiszter. Szerinte ugyanis akkor nem egy, hanem két évig dolgozhatnak úgy az agrárvilágban, hogy a most alkalmazott, ismert támogatási és más feltételrendszert kell alkalmazni.

Annak is jó esélye van, hogy az unió az átmeneti évre, évekre engedélyezi a nemzeti támogatások továbbvitelét – erről rövidesen döntés születik –szögezte le a miniszter, aki azonban mindemellett hangsúlyozta, hogy az uniós agrárreform végeredménye és a bevezetésének ideje jelenleg még nem ismert.

A koronavírus-járvány a politikai elemzők szerint azonban nemcsak eltolhatja az új uniós költségvetéssel kapcsolatos döntést, hanem fel is gyorsíthatja a megállapodást: vannak, akik úgy vélik, hogy most a járvány terjedésére hivatkozva gyors megállapodás születik, kompromisszumokkal, s közben minden döntéshozó hivatkozhat a járvány elleni küzdelem elsődlegességére, emelt fejjel mehet haza, mondván, a legfontosabb feladatra kell koncentrálni, s megegyezésre jutni más ügyekben is a betegség legyőzése érde­kében.

Jelenleg van még pénz a vidékfejlesztési kasszában, ezekre alapozva jelennek meg pályázatok. A most záródó, hétéves ciklusban 1330 milliárdot használhatunk fel, ebből ugyan lekötöttek már több mint 1400 mil­liár­dot, és ki is fizettek belőle bő 610 milliárdot, de számolva a majd „visszahulló” forrásokkal, jelenleg 14 intézkedés keretében vannak most is elérhető vagy hamarosan elérhetővé váló pályázatok.

Ilyen például a szőlészeti, a marketinggel kapcsolatos kiírások, vagy az állattartó telepek járványmegelőzési intézkedéseire kiírt támogatása, termelői csoportok támogatása, de talán két lehetőséget érdemes kiemelni, s mindkettő a klímavédelem fontos eleme, az egyik az öntözésfejlesztés, a másik az erdőgazdálkodás.

Előbbinél még mintegy 30 milliárd forintot lehet igényelni. Nagy István szerint már ma látszik, hogy fel fog pörögni az öntözésfejlesztés, ugyanis számottevően változtattak a támogatás igénybevételének feltéte­lein, a tavaly elfogadott szaktörvény sokat segít az adminisztrációs terhek csökkentésében.

Az erdőgazdálkodásnál hasonló a helyzet: megemelték a támogatási egységárakat, a jövedelempótló támogatás összegét és ezek időtartamát. Az érdeklődők könnyebben, fafajtól függően 80–130 százalékkal több pénzt igényelhetnek.

Eddig több mint 1300 pályázat érkezett, ami 11 ezer hektárnyi erdősítést érint, ebből eddig 7400 hektár új erdő telepítése került támogatásra. A cél egyébként nem más, mint hogy 27 százalékra növekedjen az ország erdővel és fával borított területének aránya.

Ehhez 250 ezer hektárnyi új erdőt és fásított területet kellene telepíteni 2030-ra – számolt be a Szabad Földnek a tárcavezető. A telepítések mellett a területet növelné a művelési ágak aktualizálása, rendezése is.

Mostanság ugyanis sok tízezer hektár olyan terület van, amelyen természetes úton elindult a beerdősülési folyamat, ezért kisebb ráfordítással erdővé alakítható, holott a statisztika még rétként, legelőként, azaz nem erdőként tartja számon.

Nagy István szerint a fásítás, illetve az új erdők telepítése a Vidékfejlesztési Programon kívül három további nagy területen is elindult, illetve folytatódik. A legfontosabb, hogy minden újszülött után legalább 10 fát ültetnek, ami évente egymillió fát jelent, főként az állami erdőgazdaságok területén.

Az állami erdőtelepítés kere­tein belül kiemelkedően fontos még az útfásítási program, valamint a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítése. Emellett tovább folytatódik a települések fásítási programja is.

A miniszter szerint fontos tudni az átmeneti évekre vonatkozóan, hogy a támogatások közül vannak, melyek minden évben adott összegű kifizetést jelentenek, akár 3-5 éven keresztül is. Ezek nem szakadnak meg később sem. A magyar Vidékfejlesztési Programban 22 ilyen intézkedés van, melyet 2023-ig folyamatosan fizetnek, összesen 650 milliárd forint értékben.

Közben nem lehet nem észlelni azt, amitől már februárban minden mezőgazdász tartott: a szinte elmaradt tél miatt legalább 2, de inkább 3 héttel előrébb járó természetre nagy veszélyt jelent sok tényező. Például az utóbbi hetekben rendre előforduló reggeli fagy, mely a megállíthatatlanul közeledő virágzás idején károsíthatja az ültetvényeket, de nem tesz sok jót a kivirult, mára már harsogó zölddé vált őszi vetéseknek sem.

Közben az enyhe tél miatt felszaporodott rágcsálóállomány, főleg a mezei pocok kártételéről szóló hírekre is fel kell készülni, főként ott, ahol nem végezték el a rendszeres irtást, sőt ma már olyan a helyzet, hogy akár olyan szerek használatára is ismét bólintson a hatóság, melyeket csak eseti engedéllyel lehet bevetni.

Az időjárás mostani alakulása még nem sok bajt okoz a földeken, akkor lehet gond, ha később, a virágzás ideje alatt is fagyok lesznek.

De hiába szép a határ, ha a koronavírus miatt a világgazdaságban kedvezőtlen trendek alakulnak ki: a gabona és a fontosabb mezőgazdasági termények tőzsdéin egy éve nem látott mélypontokra estek a jegyzések. De a tejnél, báránynál, baromfinál és más terménynél áresés tapasztalható. Ez nem ígér sok jót.

Éppen az ilyen helyzetekben jelenthetne segítséget az a kezdeményezés, amelyet a minap jelentetett be Nagy István agrárminiszter, és már Brüsszel vizsgálja jóváhagyását. Az unióban elsőként alkalmaznánk már 2021-től a jövedelem-kompenzációs alapot.

Nagy István miniszter lapunknak elmondta, hogy az állattenyésztési, növénytermesztési, általában piaci és járványügyi problémák miatt kialakulhat helyzet, melyről a gazdálkodó nem tehet, mégis az ő jövedelme esik ki vagy marad el. Az ilyen helyzetekben segíthet a jövedelemstabilizáló rendszer.

A rendelkezésre álló forráshoz 30 százaléknyi részt a gazdálkodó, illetve 70 százalékot a vidékfejlesztési támogatásokból adná a magyar állam. A termelők önkéntes alapon csatlakozhatnának az alaphoz. A károsult akkor igényelhetne pénzt, ha előző éves jövedelme legalább 30 százalékkal elmaradna a megelőző három év átlagától. A jövedelemcsökkenés legfeljebb 69,9 százalékát lehetne kompenzálni.