Bioműanyagként is felhasználjuk, megesszük, megisszuk, mi az?

Hatezer éve termeszti az ember a kukoricát (amire bizonyíték a Mexikóban talált ilyen idős kukoricacső), Amerika felfedezése után viharos gyorsasággal terjedt el a világon, melynek mára a legnagyobb mennyiségben termesztett növénye lett. Ősalakja ismeretlen, nemesített fajtái, változatai népesítik be a bolygót, számuk több ezer.

Genetikai változatossága rendkívüli: vannak egy méter magasra növők, de ismertek 12 méteres formák is. A termés mérete, alakja, a szemek színe (piros kukoricacső) szintén nagy változatosságot mutat. Nemesített forma a csemegekukorica is, amit a XIX. századtól kezdtek termeszteni hazánkban.

A kukorica szavunk nagy valószínűséggel a szerb-horvát kukuruz szóból származik, Erdélyben málé a neve. A növény jellegzetessége a bojtos mellékgyökérrendszer, ami két méter mélyre is képes lehatolni, oldalirányba pedig 1,5 méterre terjeszkedni. Érdekessége, hogy önvetésre képtelen, mert noha a magjai csíraképesek, a lehullt cső magvaiból fejlődő, erőteljes csírák egymást fojtják meg.

Puliszka, málé, görhe

Az eredeti magyar puliszka kukoricadarából készül vízzel, juhtúróval (sajttal, tejföllel), míg a nagy versenytárs, az olasz polenta finomra őrölt kukoricalisztből és tejjel. A málé leginkább a puliszka édes változata. A görhe alapanyaga a zsíros kukoricatészta, amit pogácsa vagy zsömle formában sütnek ki. (Az ötvenes években még gyakran fogyasztott étel volt, e sorok írója is kedvelte.)

A világ legnagyobb kukoricatermesztője az Egyesült Államok, hazánk a 14. a sorban. Tavaly egymillió hektáron termesztettük, a hektáronkénti átlagtermés 8 tonna volt, ami 8 százalékos növekedés az utolsó 5 év átlagtermésében. Idén a becslések szerint ennél szá­mottevően több várható.

A jelek szerint meg­állíthatatlan a kukorica termésátlagának nö­vekedése: a nagy teljesítményű hibridek, a nagy­adagú műtrágyázás, az öntözés, továbbá a kor­szerű vető- és betakarítógépek megteszik hatásukat. Tavaly egy amerikai gazda állította fel az eddigi, szinte hihetetlen világrekordot; 41,4 tonna kukoricát termesztett hektáronként.

A kukorica minden porcikája hasznosítható, több mint ezerféle termék készül belőle. Magjának csírájából különleges olajat, rostjaiból a természetben lebomló bioműanyagot, magjából – többek között – kukoricaszirupot és alkoholt nyernek. A világ sok országában fontos élelmiszernövény, Európában, így nálunk is döntően állati takarmány.