Nehezített földmunka

Októberben 60–120 milliméternyi eső hullott az ország különböző pontjain. Ez 30–80 milliméterrel több, mint a sokéves átlag, de ne feledjük: szeptemberben szinte három hétig nem esett, volt mit pótolni. Az ország főbb termőterületén így a földek felső egy méterében a talajnedvesség csaknem 100 százalékos, de akadnak korábban nagyon aszályos részek is, ahol 60–80 százalékon áll.

A gond az, hogy sokszor (főként a kötött talajokon) akár egy hétig nem lehet a földekre menni – így sem aratni, sem szántani, sem vetni – egy-egy többnapos eső után.

Ugyanakkor a repcére, az éppen kikelt árpára, a már 2-3 leveles állapotban lévő őszi búzára nagyon jól jönnek e csapadékhullámok. Már persze azoknak a gazdáknak, akik idejében tudtak vetni – mert sok helyütt még nem került a földbe a mag, annak ellenére, hogy már novembert írunk.

Tegyük hozzá: gyakran előfordult az utóbbi évtizedekben, hogy az ideálisnak mondott október közepéhez képest hetekkel később került a földbe a búzavetőmag, de a szerencsés ősz végi, tél elejei időjárás miatt még kellően megerősödött a vetés. De az is igaz, hogy a megcsúszott vetéstől nem igazán várható rekordhozam. Mindenesetre október végéig a búza tervezett területének jó felén került talajba a mag, míg az árpánál 80 százalékon álltak.

A kukoricát is aratják még, nagyjából az egyharmada lehet a földeken. A napraforgóval, a szó­jával szinte mindenhol végeztek.