Készüljünk elő az őszre a kertben

Ez különösen azokban a zárt- vagy házi kertekben indokolt, ahol az egész területet vagy annak egy nagyobb részét szándékozunk betelepíteni. Az augusztus végén, szeptember elején elvégzett talajmunka, talajforgatás eredményezi, hogy a telepítés idejére a talaj összeérik, megülepszik, és a kijuttatott tápanyagok is elrendeződnek.

A talaj-előkészítés minősége kihat a fa egész életére, egészséges fejlődésére, terméshozamára. Csak az a fa fog jól fejlődni és teremni, amelynek a gyökerei elég levegőt, nedvességet és tápanyagot találnak.

Fontos a telepítés előtt adandó tápanyagok arányának meghatározása a különböző gyümölcsfajok igényei szerint. Különösen a tiszta telepítésű (egy fajt termesztő) kisgazdaságokban nagy ennek a jelentősége, mert a vegyes (változó fajú) kertekben minden fa speciális igényének kielégítése nehéz, de a lehetőségekhez mérten vegyük figyelembe, és a következők szerint járjunk el.

Az almástermésűek elsősorban a nitrogént kívánják, viszonylag nagy foszfor- és mérsékeltebb káliumszükségletük mellett. A csonthéjasok – főként a kajszi és az őszibarack – elsősorban káliumigényesek, a foszfor iránt kevésbé azok. A bogyósok – főleg a szamóca és a málna – nagy nitrogénigényűek, mivel a hajtásfelújulás e tápanyagból évről évre nagy felhasználást kíván. Igényesek a kálium iránt is, a foszforszükségletük már kisebb.

A telepítés előtt az alapozó trágyázással csakis a lassan ható műtrágyák – foszfor és kálium – talajba juttatása fontos. A nitrogént – mint gyorsan ható műtrágyát – tavasszal és nyár elején fejtrágyaként célszerű adagolni. Mennyiségét, illetve más műtrágyához viszonyított arányát pontosan az egyes gyümölcsfajok igényei, valamint a talajban már meglévő készletek szerint határozzuk meg a talajvizsgálat alapján. Ilyen talajvizsgálatokat az egyes megyékben található talajtani laboratóriumok végeznek.

Telepítés előtt az alapozó trágyázáshoz szükséges a szerves trágyát is kijuttatni minden gyümölcsfaj részére, ami a talajszerkezet és a talajélet javítása miatt szükséges.

Ha a gyümölcsös talaját valamilyen okból nem tudjuk megforgatni, akkor a fának a helyét gödörásással készítsük elő. A gödör nagyságára vonatkozóan nem lehet olyan méreteket megadni, amelyek minden esetben megfelelőek volnának. A gödör méreténél a talaj minősége, lazasága, kötöttsége az irányadó.

Minél keményebb, silányabb a talaj, annál nagyobb méretű gödörre van szükség. Jó minőségű talajban elegendő, ha a gödröket 70-80 cm mélyre és 100-120 cm szélesre ássuk ki. Az ásásnál a jobb minőségű, humuszos felső réteget a gödör egyik oldalára, az alsó, gyengébb minőségűt pedig a másik oldalra rakjuk. A telepítés előtti alaptrágyát keverjük össze a jobb minőségű, felső talajréteggel, majd a gödör fenekére, az altalajt pedig felülre helyezzük vissza.

A megforgatott talajfelszínt ülepedése után dolgozzuk el, hogy a fák helyét kitűző pálcákkal kényelmesen kijelölhessük.