Mi kel ki a földből?
A címbeli kérdésre a válasz nem egyértelmű. Ugyanis nem mindig csak az, amit szántszándékkal elvetünk. Még akkor sem, ha a virágföldet a boltban vettük. Ugyanis e keverékekben is jócskán akad mag. A legtöbb esetben gyom.
Kertészetekben és boltokban vásárolt 20 literes virágföldeket vizsgáltak a Debreceni Egyetem kutatói. Tizenegy gyártmányból vettek mintát, volt köztük sok magyar, de német és litván eredetű is.
Az eredmény meghökkentő: a kertészeti virágföldek globális kereskedelme során sok száz vagy akár ezer kilométerre is elvihetnek a földekkel olyan magvakat, melyekből invazív gyomflóra is kialakulhat a messzi tájakon. A kutatási eredményeket a Science of the Total Environment folyóiratban publikálták, amelyből kiderül, hogy egy liter virágföldben átlagosan 6 különböző növényfaj 13 csíraképes magja található. Vagyis az emberiség évente sok milliárd magot terjeszt ezen az úton, aminek a természetvédelmi és ökológiai következményei még nem ismertek.
A földkeverékekben Litvániából és Magyarországról származott a tőzeg, amit németországi, magyar és szlovák virágföldüzemekben használtak fel. Volt keverék, amibe guanó, komposzt és állati eredetű fermentált trágya is került.
A földkeverékekből számos növény kelt ki. Ezek között találtak kontinensünkön honosakat, mint a kövér porcsin, pásztortáska, kakaslábfű, békaszittyó, egynyári pernye. Csakhogy számos olyan nem honos, már évtizedek, évszázadok óta Európába betelepült, telepített növényfajok is kikeltek a virágföldből, mint a mára szinte kiirthatatlanná vált invazív disznóparéj, betyárkóró, egynyári seprence, magas aranyvessző.
Az egyes gyártók földjei között nagy különbségek voltak a gyommagvak számát illetően. Azokban a földekben volt a legtöbb mag, amelyek állati trágyából származó komposztot is tartalmaztak. Illetve a magtartalom nagyban függött az alkalmazott gyártástechnológiától is.
