Mire jó a mesterséges jég? Hogyan segíthet rajtunk a jégesőt is hozó, viharos júniusi-júliusi időszakban?

Sok billió kristály véd a jég pusztításától

Ez idáig negyvenből huszonhat napon át kellett védekezni a jégesőszezonban. Április 15-én állt hadrendbe a ma már csaknem ezer pontból álló rendszer, és május végéig szinte nem telt el nap, hogy ne kellett volna használni. Jelentős károktól óvja meg a gazdákat és a lakosságot az Európában egyedülállóan a teljes országot védő jégkármérséklő rendszer, melyet áprilisban 4, májusban 22 napon át kellett működtetni.

Lényege, hogy a vész előtt sok billió ezüstjodid kristályt juttatnak a levegőbe, azt a felfelé áramló meleg levegő a képződő viharfelhőkbe szinte felszippantja, ahol aztán rájuk kirakódva képződik a jégszemcse. A lényeg a számosságban van: így sokkal több, de kisebb jégcsepp alakul ki, majd esik le, mintha spontán képződne. Ez utóbbiak, tehát az „igaziak” akkorák, hogy leesés közben nem olvadnak meg, nagyok és kemények, emiatt roncsolnak.

jégkár, vihar, zivatar,

Jeget lapátoló férfi, zivatar után. Fotó: Vajda János, MTI

A mesterséges jégképzés során a jég nagy része a felszín felé haladva elolvad, vagy ha nem, akkor olyan kicsi, ami már nem okoz nagy kárt semmiben. Az idén Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt szükség a legintenzívebb védekezésre. Tavaly, annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza-nyara volt – a bejelentett viharkárok éves szinten hatszorosára, a felhőszakadáskárok kétszeresére növekedtek –, a jégkárok 70%-kal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Ezen felül persze hasonlóan mérséklődik a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban, ingóságokban képződő kár is.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.