Ismét a kutyás asszony

Néhány héttel ezelőtt, a Szabad Föld július 2-i számában Kutyabarát örök kutyaszorítóban címmel riportot közöltünk a hatvanhat esztendős dr. Wandorfer Imréné dr. Irázi Matild néniről, aki egy alföldi tanyán harminc csahossal él egy fedél alatt, már-már embertelen körülmények között. Az asszony hosszú évek alatt jutott ilyen mélyre, holott mindmáig a jó szándék vezérli cselekedeteit, amikor befogadja az utcára kidobott jószágokat.

Hazai életBorzák Tibor2004. 08. 27. péntek2004. 08. 27.
Ismét a kutyás asszony


Nos, ezt a "gyengéjét" használták ki a mellé szegődő szélhámosok, akik alapítványa nevével és bélyegzőjével visszaélve - tudta nélkül - milliós adósságot halmoztak fel neki. Szerencsére időközben felkarolta egy segítőkész asszony, de az összegubancolódott szálakat nagyon lassan és nagyon nehezen tudják kibogozni.
Írásunk megjelenését követően az egyik kereskedelmi televízió is foglalkozott a témával, az alföldi térségben fogható, kecskeméti székhelyű rádió állatvédő magazinjának munkatársai pedig élő adásban beszélgettek Matild nénivel, azzal a szándékkal, hogy hátha akad valaki, aki kihúzza a csávából. Lapunk riportja és a rádióműsor után összejött pár ezer forintos pénzadomány, s a Mentsvár az Állatokért Alapítvány nagyobb mennyiségű kutyaeledelt szállított a menhelynek nemigen nevezhető tanyára. Matild néni nyolc kilométerre lakik a legközelebbi településtől, lízingelt autóját elzabrálták tőle, de ha kell, gyalog kel útra, annak dacára, hogy nemrég súlyos betegségen esett át. Most újra van kocsija, mivel Tőzsér Judit, a kecskeméti Gong Rádió igazgatója mélyebben a zsebébe nyúlt, hogy a szerencsétlen asszony vásárolhasson egy agyonhasznált keleti járgányt. Híreink szerint már háromszáz kilométert ment vele...
És levelek is jöttek szerkesztőségünkbe. Egy dél-alföldi település református lelkésze arra kért bennünket, továbbítsuk sorait Matildkának. A nyolcadik ikszen túl járó reverendás olvasónk nem titkolta érzéseit: kerek perec feleségül kérte nehéz sorsú riportalanyunkat. Azt is elárulta, hogy ő maga szintén nagy kutyabarát, portáján tizennégy ebről gondoskodik, ha összeköltöznének, együtt pátyolgathatnák az összes jószágot. A hűséges segítőnek ajánlkozó pap talált a Szabad Földben egy eladásra hirdetett tanyát, ott meghúzhatnák magukat - immár ötven kutyussal! -, s boldogan élhetnének. Nyugdíját közös kasszába tenné, neki nincsenek nagy igényei, már síremlékét is megcsináltatta.
Nahát! Lapunk történetében ilyen még nem fordult elő! Szívhez szóló riportjaink vége nem az szokott lenni, hogy megházasítjuk a főszereplőinket. Most sem ez volt a célunk. Segíteni akartunk, patrónusokra számítottunk, de erre a különös ajánlatra álmunkban sem gondoltunk.
Matild néni mindenesetre válaszolt a levélre... Hogy mit, azt nekünk sem árulta el.

Ezek is érdekelhetnek