Krematórium a győri Rózsadombon

A győr-szabadhegyi új temetőben a kemence felfűtésre vár, az üzemeltetés mégsem kezdődhet meg. A krematóriumnak már áprilistól működnie kellett volna, azonban a győri Reflex Környezetvédő Egyesület megfellebbezte a mosonmagyaróvári építési hatóság által kiadott működési engedélyt. Az, hogy miért a Lajta-parti városban jártak el az ügyben, azzal magyarázható, hogy a hamvasztó egy olyan cég, a Jószív Temetkezési Kft. beruházásában épült meg, amelyben jelentős tulajdonrésze van a győri önkormányzatnak.

A környezetvédők a megyei közigazgatási hivatalhoz adták be fellebbezésüket, annak elbírálására hatvan nap állt rendelkezésre. A beruházó inkább könyvelte a veszteségeket - mi az a pár millió forint a létesítmény megépítésének közel 145 milliós költségéhez?! -, de nem indította meg a próbaüzemet.
- Többen is kérdezték tőlem, miért nem sürgettem a határozatot, hiszen a hatvan nap ebben az esetben nagyon sok idő. De betartjuk a törvény pontjait, s nem indulunk el addig, míg ez a határozat jogerőre nem emelkedik. Erre még harminc napot kell várnunk, de megvárjuk, hogy minden szabályos legyen. Reméljük, október elején már működhet a hamvasztó - mondja lapunknak dr. Ladocsy Géza, a Jószív ügyvezető igazgatója.
Az igazgató szerint az építéskor minden szóba jöhető környezetvédelmi előírást betartottak, a működés közbeni hatásokról pedig csak az üzembe helyezést követően tudnak bármit is mondani. Európában elfogadott, hogy a temetőkben, legtöbbször a városok közepén épülnek krematóriumok. Így van ez többek között Bécsben és Párizsban is, sehol nem panaszkodnak. A Győrbe szánt berendezések pedig a legkorszerűbb és a legszigorúbb uniós követelmények szerint készültek.
A lakosság közben vár. Várja a környezetvédők, a hivatalok segítségét. Az önkormányzatéról már lemondott, ugyanis a hamvasztó megépítése elleni aláírásgyűjtést követő lakossági fórumon elhangzott ígéretekből semmi nem lett.
{p}
Ma sem értik, hogy a Győr "Rózsadombja"-ként emlegetett városrészben hogyan lehetett hamvasztót építeni.Az emberek félnek attól, hogy - a környezetterhelő gázok mellett - pszichésen megviseli őket a halottakat szállító autók látványa. Főként a régi háztulajdonosok érzik úgy, hogy becsapták őket, s házaik közelében sunyi módon megépítették a hamvasztót. Még azt is el tudták volna fogadni, ha az új temetőnek a lakóövezettől távol eső végében készült volna el a krematórium. Ez azonban 80-100 millió forinttal növelte volna a beruházás költségeit.
Az újonnan épült társasházak lakói pedig azt nem értik, hogy ha már rég álltak a hamvasztó alapjai, miért adott ki az önkormányzat építési engedélyt a lakásépítőknek. Juhász Antal maga is aktívan gyűjtötte az aláírásokat a krematórium megépítése ellen.
- Az aláírásgyűjtés után összehívott lakossági fórumon a polgármester megígérte, hogy közgyűlés elé viszi az ügyet. De a képviselők elfogadták a továbbépítést - dohog az idős ember. - Ha pedig már épült a hamvasztó, akkor a mi házainkra miért adtak engedélyt, amikor tudták, hogy alig kétszáz-háromszáz méterre van innét a krematórium. Hiába ültettek a létesítmény köré cserjéket meg fákat, félünk a szagoktól. Ugyanakkor a házaink elértéktelenednek, és a tudat maga is nyomasztó
A hamvasztó üzemeltetője a fellebbezési határidő leteltére vár. A Reflex még gondolkodik, fellebbez-e.
- A beruházás részleteinek tanulmányozása után egyesületünknek az a véleménye, hogy az építési helyszín alapvetően elhibázott, üzemeltetése súlyosan sérti a környék lakóinak érdekeit. A közgyűlés döntését előkészítő előterjesztésben a lakossági aggályokat megfogalmazó véleményünk nem jelent meg, csak a Jószívé - hangsúlyozza dr. Kalas György, a Reflex elnöke.
A környezetvédő egyesület a megyei közigazgatási hivatalhoz benyújtott fellebbezésében felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóságok nem vizsgálták a létesítmény okozta várható bűzhatást, a - protézisekből, fogtömésekből - várható nehézfémterhelést és a szerves anyag égetésekor keletkező dioxinkibocsátást, valamint nem írtak elő védőtávolságot.
A Reflex véleménye szerint ilyen létesítménynek semmi keresnivalója nincs egy családi és sorházas építményekkel sűrűn beépített lakóterület szomszédságában. A döntést a háttérben lévő gazdasági érdekek vezérelték. A kérdést előre eldöntötték, az épületet eleve megépítették, az utána lefolytatott eljárások már csak ehhez igazodtak. Az egyesület jogászai most vizsgálják egy törvényességi felülvizsgálat lehetőségét, még a közigazgatási hivatal döntésének jogerőre emelkedése előtt. Addig a hamvasztásra váró holtakat Győrtől hatvan, illetve kétszáz kilométerre "utaztatják". A felfűtésre váró krematórium szomszédságában lakók pedig tovább reménykednek...