Megfizetjük az eldobható palack árát

Hosszú vita után eldőlt, hogy januártól a kereskedelmi áron felül termékdíjat kell fizetnünk minden egyes reklámszatyor, eldobható palackos ásványvíz, üdítő, bor és dobozos sör után. A döntés azonban felemásra sikerült, mivel a többi csomagolásra vonatkozóan fennmarad a ma is érvényes, súly alapú termékdíj fizetése. (Az előterjesztés emellett úgy is kivételt tesz, hogy mentesíti a fizetés alól azokat az üzleteket, amelyek alapterülete nem haladja meg a száz négyzetmétert, palackozóüzem esetén pedig az évi ötvenezer darabos kapacitást).
A kormány által készített előterjesztés szerint tehát januártól a gyártóknak és a kereskedőknek kell majd fizetniük a termékdíjat annak arányában, hogy ki, milyen mértékben vesz részt a keletkező hulladék begyűjtéséből vagy visszaváltásából. Természetesen nem kell termékdíjat fizetni az olyan palackok után, amelyeket a gyártó visszaválthatóként hoz forgalomba.
A zöldek szerint a mostani döntés csupán részsiker, hiszen a hulladékkezelés kulcsa nem a termékdíjfizetés vagy a szelektív gyűjtés bevezetése, hanem a hulladék keletkezésének megelőzése. Tömöri Balázs, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) illetékese megerősítette: elfogadhatatlannak tartják, hogy bármifajta termékdíj-fizetési mentességet kaphassanak azok a cégek, amelyek nem gyűjtik össze vagy nem hasznosítják újra az általuk gyártott, illetve forgalmazott eldobható csomagolóanyagok teljes mennyiségét. A kormány előterjesztése szerint ugyanis, ha egy kereskedelmi cég vagy gyártó összegyűjti a hulladékká vált termékeinek felét, a fennmaradó ötven százalék után mentesülhet a termékdíjfizetés alól. (Az Európai Bizottság előírása alapján jövő januártól tagállamonként a hulladék-újrahasznosítás arányának történetesen ötven százalékot kell elérnie.)
A zöldek erőteljesen kifogásolják, hogy a gyártók, kereskedők másfajta "menekülési útvonalat" is igénybe vehetnek. A jövőben ugyanis azoknak a vállalatoknak termékdíj helyett csupán a jóval kisebb mértékű hulladékhasznosítási díjat kell megfizetniük, amelyek csatlakoznak egy hulladékhasznosító közhasznú társasághoz. Tömöri Balázs szerint ez a lehetőség azon túl, hogy súlyosan sérti a versenysemlegesség elvét, még jelentős bevételtől is megfosztja a költségvetést, a hulladékhasznosítás valódi költségeit pedig a társadalomra hárítja.