Hazám hazája, Európa

- Honnan a cím? - kérdeztem kollégámtól a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán, az idei, sorban a hetedik vetélkedő helyszínén.
- Évekkel ezelőtt Márai-köteteket kaptam karácsonyra a feleségemtől. Az egyikben a következő mondatra lettem figyelmes: Európa, a földrész, a mi hazánk hazája... Gyakorló firkász lévén rögvest aláhúztam, gondoltam, jó lesz majd egy írás címének. Az utána következő véletlenek sorozatával nem szeretném untatni az olvasókat. A lényeg az, hogy, Márait kissé módosítva, 1998-ban hozzákezdtünk egy, az agráregyetemek és főiskolák hallgatóinak európai uniós felkészültségét összemérő vetélkedő szervezéséhez. Az első helyszín egykori alma materem, a debreceni agráregyetem volt.
Míg mi szót váltunk, addig a 16 intézmény háromfős csapatai hatalmas félkörívben helyezkednek el a test és nem a szellem edzéséhez szokott tornateremben. Elfoglalja helyét a Bálint gazda elnökletével működő zsűri is. Az első körben az Európai Unió felépítésével kapcsolatos kérdéseket húznak a hallgatók. Sorra jönnek más témák is. Miközben az intervenciós gabonafelvásárlásról értekező fiatalembert hallgatom, arra gondolok: istenem, de jó lenne, ha ez a mi tanulóévnek számító gyakorlatunkban is ilyen simán menne!
Derekasan helyt állnak a Kárpát-medence magyarlakta területeiről induló három csapat - a révkomáromi, a nagyváradi és a csíkszeredai - tagjai is. Szlovákia velünk együtt csatlakozott, Románia pedig, úgy hírlik, 2007-ben lesz a közösség tagja. Nem kizárt, hogy néhány év múlva a most lázasan versengő csaknem ötven fiatal némelyikének éppen a brüszszeli adminisztráció ad majd munkát. A kivetítőn közben láthatjuk a részeredményeket: izgalmas versenyt vív a Szent István Egyetem gödöllői gazdaság- és társadalomtudományi karának, valamint budapesti állatorvos-tudományi karának csapata.
- Miért vágtál bele a kilencvenes évek végén, mi motivált? - kérdezem egy nyugalmasabb pillanatban a mindenkit ismerő, bámulatos memóriával megáldott Avar Lászlótól.
- Ha visszaemlékszel, akkoriban a gazdálkodók többsége úgy volt vele, hogy csak bajunk lehet nekünk az unióból, ott minket le fognak söpörni. Számos uniós tagállamban megfordultam, s tudtam, az ottani gazdák semmivel nem okosabbak a mi parasztjainknál. Megkockáztatom: a mieink még dörzsöltebbek is. A Lajtán túli farmerek jobb körülmények között dolgoznak, hiszen például szaktanácsadók egész hada veszi őket körül. Számos példa igazolja, mennyire okos és talpraesett a magyar a világban. Akkor meg miért reszketünk pont az uniós tagságtól? Hittem és hiszem: nincs más esélyünk. Meg kell hát tanulni az uniós ismereteket nekünk is, a jövő szakembereinek pedig különösen.
{p}


Bő két órája vagyunk a visszhangzó tornateremben. A hűvös ellenére az eredményhirdetés idején felforrósodik a levegő. Az Alltech Hungary Kft. fődíját, az egyhetes nyugat-európai tanulmányutat az állatorvos-hallgatónők nyerték. A mosolygós lányok most még vidámabbak, s érthetően büszke rájuk felkészítő tanáruk, Visnyei László is. A hajrában a szegedi Élelmiszer-ipari Főiskolai Kar a második, a SZIE gödöllői csapata pedig a harmadik lett. Bőkezű a díjazás. Még a 16. helyen végzett csapat is jutalomban részesül, a támogatók jóvoltából összesen ötmillió forintot osztanak szét.
A három leendő állatorvos hölgy mindegyike vidéki. Szóvivőjük Hudák Viktória, Berettyóújfalu szülötte. A lányok jó barátnők a hétköznapokban is. Rövid névjegyet kérek tőlük.
- Az állatorvosit megelőzően néhány évig humán orvoslást tanultam, ám rájöttem, hogy az nem nekem való - kezdi Viktória.
Erdélyi Vanda a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmatról való.
- Nagyon kíváncsiak vagyunk a külföldi útra. Amikor az egyetemre jöttem, még a kisállat-gyógyítási praxisban gondolkodtam, de már más is érdekel. A pályakezdést illetően széles a paletta, nemcsak az orvoslásban gondolkodom.
Csajbók Kriszta egy Nagykáta melletti tanyáról került Budapestre.
- Szüleimnek családi gazdasága van, egyebek mellett húsmarhákat tartanak. Talán ezért is választottam az állatorvosi pályát.
Kriszta szerint a verseny témái közül talán a környezetvédelmi teszt volt a legnehezebb, hiszen a helyes megfejtés nemcsak lexikális tudást, hanem önálló gondolkodást, képzelőerőt is igényelt. Mindenesetre ebben is a három grácia bizonyult legjobbnak, így aztán övék lett a környezetvédelmi miniszter százezer forintos különdíja is.