Begyógyszereztek a lányok

A múlt hét péntekjén nagy volt a riadalom az újfehértói Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakközépiskolában: négy elsős lány öngyilkossági kísérletet követett el a délelőtti órákban. A gyerekek szerencsére megúszták a kalandot, három nappal később, hétfőn már újra iskolában voltak.
Az első lány tíz óra tájban jelezte az órát vezető tanárnak, hogy rosszul érzi magát, s néhány perc múlva a három másik is fejfájásra, szédülésre kezdett panaszkodni. Ez már több volt, mint gyanús, a gyermekeket azonnal orvoshoz küldték. A lányok a háziorvosukat keresték fel, ahol bevallották, az iskolában otthonról hozott gyógyszereket vettek be, mert előző nap megegyeztek, hogy közösen öngyilkosságot követnek el.
Az orvosi rendelőből a nyíregyházi mentőket hívták, akik pár perc múlva meg is érkeztek. Az akkor már halálra rémült lányokat helyben ellátták, aztán a nyíregyházi Jósa András kórházba vitték. Ott még egyszer alapos kivizsgálás következett, s miután komolyabb bajt nem találtak, vasárnap reggel panaszmentesen, szülői kísérettel hazaengedték mindegyiküket.
Hétfő reggel az iskolában már semmi se emlékeztetett a pénteki majdnem drámára. A megszokott rendben folytatódott a tanítás. A színfalak mögött azonban szigorú vizsgálat kezdődött, hogy kiderítsék, mi késztette a tinédzsereket drasztikus lépésükre. Hétfő délelőtt került sor az egyik legfontosabb megbeszélésre is, amikor az iskola vezetői és a szülők találkoztak a gimnáziumban. A találkozót követően a szülők - érthető okokból - nem akartak nyilatkozni, rábízták azt Molnár Károly iskolaigazgatóra.
A gyerekekkel folytatott beszélgetések során azok előbb szerelmi csalódásukkal magyarázták tettüket, később azonban az iskolára terelték a szót, s ma mindinkább az a gyanú, hogy a bukástól való félelmük miatt nyelték le a gyógyszereket. A gyerekek ugyanis nem állnak valami jól, több tárgyból is bukás fenyegeti őket. Eredetileg öten egyeztek meg abban, hogy véget vetnek az életüknek, de végül csak ketten hoztak otthonról pirulákat. Négyen osztozkodtak rajtuk, mert az ötödik társuk meggondolta magát. Elmondásuk szerint két-három szem fájdalomcsillapító, illetve görcsoldó tablettát nyeltek le. Ennyi elvileg veszélytelen, de az orvosok nem kockáztattak, azonnal kimosták a gyomrukat, így még aznap elmúlt a veszély.
Az iskolaigazgató már a mentőben, majd délután a kórházban is felhívta a mobiltelefonjaikon őket, s megnyugodva hallotta, hogy túl vannak a nehezén. Örömmel látta, hogy a hét első napján a lányok nevetgélve léptek be az iskolába. Ám a megye egyik legismertebb középiskolájában több mint harminc éve nevelősködő igazgatójuk egyáltalán nem nyugodt. Mert a kis híján tragédiába forduló történet a véletlenek szerencsétlen egybeesésekor szinte bárhol, bármikor előfordulhat.
{p}
A szülőket, a nevelőket derült égből villámcsapásként érte a kislányok tette, hiszen korábban arra semmi jel sem utalt. A szakember szerint azonban az öngyilkosság gondolata nem egyik pillanatról a másikra születik meg. Dr. Sátorhegyi Éva pszichiáter, a kislétai gyermekápoló és gondozó központ igazgatója is állítja: ha másnak nem is, de a szülőnek mindenképp észre kell vennie, ha a gyermeke krízishelyzetbe kerül. Vannak külső jelei is ennek. Ha túl ingerlékeny, vagy ha szokatlanul érzékeny, fáradékony, visszahúzódó, ez mind azt jelzi, hogy nincs valami rendben. Szerencsére a gyermekek öngyilkossági kísérlete ritkán végződik halállal, hiszen nem igazán akarnak ők meghalni. Most is inkább segélykiáltás volt ez, mint csoportos öngyilkossági kísérlet. Így akarták felhívni a felnőttek figyelmét arra, hogy súlyos gondokkal küzdenek. A tizenöt éves kor egyébként is roppant labilis, ilyenkor könnyen ragadtatja el magát az érzékeny ember.
Hál' istennek e korban azért a lélek is olyan, mint a test: viszonylag könnyen gyógyul. Most se valószínű, hogy a kislányok lelkében maradandó sebek keletkeztek, vagy hogy megismételnék a tettüket. De az biztos, hogy - a mostani és más hasonló esetekből is okulva - iskolaválasztás előtt érdemes minden szülőnek komolyan elgondolkodnia azon, vajon képességeiknek megfelelő iskolát választottak-e gyermekeiknek.

Fekete statisztika
A KSH adatai szerint 2003-ban Magyarországon 2801-en vetettek véget életüknek, 42-vel kevesebben, mint egy évvel korábban. A százezer lakosra jutó öngyilkossági ráta így 28 volt tavalyelőtt. Az utóbbi 45 évet nézve 1983-ban követtek el legtöbben öngyilkosságot: 4911-en. Akkoriban elsők voltunk Európában e a tekintetben. Most azonban már "csak" az ötödik helyezés a miénk: a rendszerváltozás óta évről évre csökken az öngyilkosok száma. Európában a listát Litvánia vezeti, majd Oroszország következik, aztán Lettország, Észtország és Magyarország. Mint minden országban, nálunk is jóval, háromszor-négyszer nagyobb az öngyilkosságot elkövető férfiak száma, mint a nőké, bár a kísérletekben a nők vezetnek. Az okokat évtizedek óta elemzik: szerepet játszik a kulturális, társadalmi háttér, a lelki betegségek. Nagy általánosságban elmondható, hogy hazánkban a nagyobbrészt katolikus Dunántúlon kevesebb az öngyilkosság, mint az inkább protestáns Kelet-Magyarországon. Vannak olyan régiók, mint például Csongrád, illetve Békés megye, ahol hagyományosan sokan választják gondjaik ilyen megoldását. A javuló tendencia elsődleges oka a korábbiaknál hatásosabb, korszerűbb antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása.