Megint a víz lesz az úr?

Belvíz Gyömrőn:
a mezőgazdasági területekről lefolyó hólé házakat veszélyeztetett

Olyan, mint a háborúban - nagyapáink elbeszélései szerint így készülődtek a front közeledésére eleink, mint mostanság. Legalábbis a nagyobb és kisebb keleti folyók, vízfolyások mentén élők, nem is nagy túlzással, harcra készülnek. Eddig több mint 800 ezer homokzsákot töltöttek meg, felkészülnek értékeik menekítésére - már amennyire fel lehet erre készülni. A vízügyi hatóságok gyakorlatoztak is. Merthogy a víz jön. A Tiszát, az északi folyókat, a Körösök vidékét a következő napokban irdatlanul nagy víztömeg érheti el. Háromszor annyi hó van - 9 milliárd köbméter - a Kárpátokban, mint rendesen. Ha gyorsan olvad, indulhat a harc, a versenyfutás.
{p}
Ez a hét nem kedvezett: a csúcshőmérséklet megközelítette a húsz Celsius-fokot, s ez egészen vasárnapig kitarthat. Ezt követően néhány napig körülbelül tíz fokkal hidegebb idő jön, s ha szerencsénk van, a hegyekben fagyos éjszakák következnek, ami valamelyest mérsékli az olvadás gyorsuló iramát. Az  előrejelzések szerint ez következhet a Kárpátok romániai és ukrajnai részén, de napközben azért öt-hét fokos meleg lesz. Sőt pénteken, szombaton eső várható e vidéken, akárcsak Ausztria Duna menti tájain. Oda vasárnapra egy újabb csapadékos front ér el, mely tovább növeli az ottani patakok, folyók és általuk a Duna vízhozamát. Talány van elég, de érezzük, egyre komolyabb a helyzet a gátak mentén.
A Felső-Tisza vízgyűjtő területén jelenleg 9 milliárd köbméter a hóréteg víztartalma, ez háromszor több az ilyenkor szokásosnál. Az olvadás gyorsaságától és a további csapadék mennyiségétől függ, mekkora lesz a veszély a folyó mentén. Az utóbbi években Ukrajnában számottevő gáterősítések folytak, kérdés, elegendő volt-e az eddig végzett megelőzési munka. A 2001-es és 2003-as áradásokkor egyébként az volt Magyarország szerencséje, hogy átszakadtak az ukrán gátak, több millió köbméter víz az ottani földekre zúdult, és nem jutott el hozzánk. Ebben az évben azonban már szomszédaink is gondot fordítottak az árvízi védekezésre, ezért hirtelen olvadáskor nagyobb vízhozammal kell számolnunk a Tisza felső szakaszán. Nemrégiben humanitárius segítségként árvízvédelmi műszaki felszereléseket és eszközöket szállítottunk Kárpátaljára.
A 2001-es árvíz tapasztalataiból okulva a hazai vízügyi szakemberek igyekeznek időben felkészülni a veszélyre: a Tisza menti településeken a legutóbbi nagy árvíz idején tíz árvízvédelmi csoport működött, a napokban további hat, 50-50 fős alegységet szerveztek. Aggódnak a környékbeliek, mivel a korábbi árvíz hatalmas pusztításokat végzett az otthonaikban. Sokak szerint azonban most lényegesen kedvezőbb a helyzet, mert a házak jobb állapotúak, a lakosság és a hivatalos szervek is felkészültebbek az esetleges árvízre.
{p}
A gátfelújítások azonban a vártnál lassabban indultak el, és kevés tiszai gátszakaszt erősítettek meg. A Közép-Tiszán a 630 kilométeres fővédvonalnak csaknem a fele ma sem felel meg az előírt magasságnak, noha az elmúlt években több tíz kilométernyi gátszakaszt korszerűsítettek. A Vásárhelyi tervet még az előző kormány idején kezdték előkészíteni, ám elindításáról csak a Medgyessy-kormány idején döntöttek, a védekezést megkönnyítő vésztározók kialakítása pedig a jelenlegi kormányra maradt. Erre az évre tervezték a cigándi és a tiszaroffi vésztározó előkészítését és építését, de még a kisajátítási eljárásoknál tartanak, így vészhelyzetben nem áll rendelkezésre a felesleges vízmennyiség elvezetésére alkalmas terület.
A Dunán sem jó a helyzet. A szlovákiai területeken felgyülemlett hó mennyisége 15 éves rekordot döntött meg a hegyekben, ezért a vízügyi szakemberek megkezdték a felkészülést, és megnyitották a nagyobb víztározókat. A Duna vízgyűjtőin ugyanis a hó mennyisége elérte a 18 köbkilométert, ez 50 százalékkal magasabb a sokévi átlagnál. A hatalmas mennyiségű hó akkor jelent veszélyt, ha gyors lesz a felmelegedés. A szakemberek szerint sok függ attól, milyen ütemben jön a tavasz, a nappali felmelegedést követi-e éjszakai fagy, lesz-e sok eső és szél.
Belvíz elleni védekezés jelenleg nyolc területen, összesen 37 szakaszon folyik: 25 esetben I. fokozatú, 12-ben II. fokozatú a védekezés. Összesen 81 ezer hektárra becsülik a belvíz által elöntött terület nagyságát. Ebből 42 ezer hektár a vetés és a szántóterület.
Belvízvédelmi készültséget vezettek be a Pest megyei Gyömrőn is, mert a mezőgazdasági területekről lefolyó hólé házakat veszélyeztetett. Kitelepítésre nem volt szükség, mivel homokzsákokkal és két ideiglenes víztározó építésével úrrá lettek a helyzeten a tűzoltók. Az országban Szolnok és Békés megyében kellett még beavatkozni a belvíz miatt, és csaknem kétszáz esetben riasztották a tűzoltókat.
A készültségben lévő területeken 39 tározóban 49,3 millió köbméter belvizet tárolnak, a szabad kapacitás 78,2 millió köbméter. Január 1-jétől mostanáig 484 millió forintba került a belvíz elleni védekezés, a napi kalkulált költség megközelíti a 19 millió forintot.
László Boglár kormányszóvivő közölte, folyamatos a védekezésre való felkészülés. Átvizsgálták az ár-és belvízvédelmi művek állapotát, és megállapították, hogy a biztonságot veszélyeztető, súlyos karbantartási hiányosság nincsen.
{p}
Pontosabb előrejelzés
A gazdaság szereplőinek döntéseit megkönnyítő programot dolgoz ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a BMGE vízi közmű- és környezetmérnöki tanszéke, valamint a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. részvételével.
A hagyományos prognózisok - váltakozó sikerrel - az időjárásnak csak egyetlen lehetséges időszeletét jelzik előre, és a kezdeti kis eltérés is pár nap alatt úgy megnövelheti a bizonytalanságot, hogy lehetetlen pontos képet kapni az időjárás várható alakulásáról. A gyakorlati felhasználónak azonban tudnia kellene, hogy mennyire bizonyos az adott előrejelzés. Ezt teszi lehetővé a kockázatbecslésen alapuló valószínűségi prognózis, egy újítás a hagyományos előrejelzésekhez képest. Az időjárás konkrét határértékein kívül ez az előrejelzés valószínűségéről, a bekövetkező hibákról és azok nagyságáról számszerűen is informál. A többletszolgáltatás növeli a döntéshozók mozgásterét, mivel lehetőséget ad az előrejelzések alkalmazásával járó kockázat mértékének meghatározására.
A nemzeti kutatás-fejlesztési pályázaton támogatott projekt irányítója, Vissy Károly, az OMSZ szakmai főtanácsadója elmondta, hogy a számítástechnika fejlődésével jelentősen megnőtt a meteorológiai szolgáltatások igénybe vevőinek köre. Az "ősfelhasználók", a tengerhajózás, a repülés és a vízügy mellett az államigazgatás, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a közlekedés, az élet- és vagyonvédelem, az energiagazdálkodás, a környezetvédelem szereplői is megrendelők lettek. A széles felhasználói kör igényli az olyan időjárási előrejelzéseket, amelyek ismeretében a lehető legkisebb kockázattal tehetik meg gazdasági döntéseiket. Erre az OMSZ operatív rövid távú valószínűségi előrejelző rendszerének és az alkalmazás módszereinek kidolgozása után, 2007 körül adódik lehetőség hazánkban. A meteorológus a mezőgazdaságból egy nagy almáskert példáját hozta fel. Meglehetősen drága mulatság folyamatos vízpermetezéssel védekezni benne a fagy ellen. Ha azonban adott esetben mínusz három Celsius-fok várható éjszaka, és 98 százalék a valószínűsége annak, hogy ez be is következik, akkor a kert gazdája kockázatbecsléssel mérlegelheti, mikor lesz kisebb a vesztesége: ha permetez, vagy ha a védekezésen takarékoskodva kiteszi az esetleges fagykárnak a fákat.