Botrány hátán botrány

A miniszterségéről lapzártánkig le nem mondott, fel nem mentett Magyar Bálint is kijelentette: a középiskolások megmérettetésekor az esemény természeténél fogva nem lehet felkészülni arra, hogy a tételek kiötlésétől a feladatok megoldásán át a kiértékelésig tartó folyamat minden pontját biztosítani kellene. A miniszter politikai támadásról beszél, s lehet, hogy igaza van, máskülönben zártabb körben terjesztették volna a megszerzett tételeket. Most hadiállapot van a hazai oktatási tárcától a gimnáziumig. Belügyi alakulatokat mozgósítottak, hogy senki ne férhessen hozzá idő előtt a tételekhez. Lehet, hogy feleslegesen.
Üzlet, méghozzá jó üzlet a tételek kicsempészése, értékesítése, adásvétele. Százezer forintért embert is öltek már szép hazánkban, nemhogy érettségi tételhez ne lehessen ennyi pénzért hozzájutni. A szülőnek, diáknak is megér ennyit: így biztosan bejut a gyerek az egyetemre, s nem kell a térítéses felsőoktatást választani, ahol egy félévnyi tanulmány ára minimum ennyibe kerül. (Tavaly a fővárosi orvosi egyetemen hat pont választotta el az ingyenes és a térítéses oktatásra bekerülő diákokat. A fizetős, hatéves képzés 16 millió forintba kerül.) Vagyis most dől el, kiből lesz, s kiből nem lesz diplomás szakember - de mennyire becsületes ember, ha tisztességtelen módon jut be az egyetemre.
Beigazolódtak a múlt heti aggályok, de ekkora botrányra senki sem számított.
A kétszintű érettségi vizsga első napján, e hét hétfőn, a magyar nyelv és irodalom megmérettetésnek talán több tízezer diák úgy vágott neki, hogy előző nap már megismerhette a konkrét feladatokat. Az elméletileg titkosan őrzött dolgozatok egyik oldaláról valaki digitális fényképfelvételt készített, és föltette az internetre, ahol azt bárki egy kattintás után elolvashatta. És a hétfői botránnyal még nem telt be a pohár: még aznap este olvasható volt a másnapi matematika és a szerdai történelem feladatsor is. (Magyar Bálint miniszternek a Híradó műsorvezetője hétfő este zárt borítékban nyújtotta át a keddi matekpéldákat.)
Az Oktatási Minisztérium (OM) az ügy miatt felkérte a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNYI), s az egyelőre ismeretlen tettesek ellen nyomoz szolgálatititok-sértés gyanújával.
{p}
Ez a vétség egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, de ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okoz - százezer fiatal szembesült a kérdéssel: megéri-e tisztességesen négy éven át tanulni? -, a büntetés akár három év szabadságvesztés is lehet. A rendőrség is vizsgálódik. Folynak a találgatások: a minisztériumból, a raktárból, a nyomdából vagy a gimikből szivárogtak ki az információk? Válasz egyelőre nincs.
Magyar Bálint "politikailag motivált bűncselekményről" beszélt, és még azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy miniszteri székébe kerül a botrány. Kedden a szaktárca képviselője úgy nyilatkozott, nem íratják újra az érettségi vizsgákat, de amilyen gyorsan zajlanak az események, szerda délelőtti lapzártánk után bármilyen változtatás elképzelhető. Ekkor mérlegelték még, hogy csak abban a néhány tucat középiskolában íratják-e újra a matek érettségit, ahol a tanárok gyanúsan jó dolgozatokat találtak, vagy az egész megmérettetést megismételtetik. A diákok erre a felvetésre már elkezdtek szervezkedni: több tucat gimnazista tüntetést készít elő az oktatási tárca épülete elé. Holott jogosan merül fel a kérdés: hány diák szerzett előnyt társaival szemben azzal, hogy előre megtudta a feladatokat, és lett így bőven ideje a helyes válaszok kidolgozására. A tét sokkal nagyobb, mint az előző években, hiszen az idén bevezetett kétszintű érettségi vizsga azonos az egyetemekre, a főiskolákra való felvételi vizsgával. Ekörül nem a botrány, hanem az élénk viták hullámai fodrozódnak. Sok diák továbbra is sérelmezi, hogy más módszer szerint tanultak négy éven át, mint amilyen tudást az érettségi vizsgán várnak el tőlük. Érdemes lett volna hát fokozatosan bevezetni az új rendszert, amelynek szükségességét senki sem kérdőjelezte meg.
{p}
Több szülőnek már hónapok óta aggályai vannak az új matúráról, már ami az egyenlő esélyeket illeti. Véleményük szerint az idén végző középiskolások hátrányba kerülhetnek a korábban érettségizettekkel szemben, mert más számítási módszer vonatkozik rájuk, ez pedig sérti a hátrányos megkülönböztetésnek az alkotmányban rögzített tilalmát. A budapesti Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége aláírás-gyűjtési akcióba kezdett, és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyetteséhez fordult jogorvoslatért. Vizsgálatában Takács Albert megállapította, az érettségiről és a felvételiről szóló jogszabályok az alkotmányos visszásság veszélyét idézik elő. Ezerötszáz szülő aláírásával petíciót adtak át az oktatási tárcának. Az ügyben várhatóan az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező erejű döntést hoz. Ettől függetlenül a botrány nevetségessé tette a kétszintű érettségit: ilyen körülmények között nincs értelme a kiemelt és a középszintű megmérettetésnek.
A már egy napja közkézen forgó feladatsor helyett a történelem érettségire újat kell készíteni. Ezt írta meg szerdán közel százezer diák.
Az eredetileg meghirdetett nyolc óra helyett csak tízkor kezdődött a vizsga, mivel a nyomdának nem lett volna ideje előállítani a vizsgalapokat. Történelemből középszinten 85 936, emelt szinten 5721 diák vizsgázott. Idegen nyelveken történelem tárgyból 633 tanuló tudása középszinten, 88 emelt szinten csak a jövő szombaton mérettetik meg, mert a feladatok újbóli összeállítása körülményes. És hogy bonyolultabb legyen a kép, az újranyomtatott tételek - legalábbis szerda délelőtt még így lehetett tudni - fél nap alatt ismét illetéktelenek kezébe kerültek, az interneten megrendelhetők voltak.
Az NNYI nyomoz ismeretlen tettes ellen. Az biztos, hogy az eredeti feladatsor mellett számos légből kapott - régi, gyakorló érettségi tételsorok, hasra ütve összeállított példák stb. - feladat is felkerült az internetre.
{p}
Nagyobb érettségi botrányok
1990: Egy lap nyilvánosságra hozta a magyar tételeket, a tárca visszavonta azokat.
1993: Egy szegedi gimnáziumban idő előtt bontották fel a francia és a spanyol nyelv tételeit.
1995: Kaposvárott a közös érettségi-felvételi vizsgán a diákok nem a megfelelő matematikadolgozatot írták meg.
1996: Értelemzavaró hiba került a közös matematika, illetve biológia érettségi-felvételi vizsgák tételsorába.
1998: A Rádió 1 a matektételek kihirdetése után beolvasta azok megoldásait.
2002: A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán az alábbi történt: Radnóti Miklóssal kapcsolatos tételre lehetett számítani, ugyanakkor a költő Hetedik eclogája az ország legtöbb középiskolájában használt szöveggyűjteményben nem szerepelt, az intézményeknek meg kellett sérteniük az érettségi szabályzatot, fénymásolniuk kellett, illetve olyan kötetet kellett adniuk a diákoknak, amelyben ott volt a vers. Három szakközépiskolában két nappal korábban bontották fel a későbbi időpontra szóló német tételeket.
2003: A kijelölt időpontnál egy héttel korábban, május 16-án íratták meg német és francia nyelvből az írásbeli vizsgát egy miskolci szakközépiskolában, ezért azoknak a diákoknak, akik május 22-én és 23-án vizsgáztak, póttételeket küldtek. A csere 376 iskola kilencezer diákját érintette.