Részeg evezősök

Az utóbbi időkben a Bodrogon is örvendetes módon fellendült a vízi turizmus, egy-egy forró nyári napon kajakok, kenuk százai siklanak a folyón. Vannak, akik a Bodrogzugba is bemerészkednek, de csak az igazán bátrak, mert a zegzugos csatornákon könnyen eltéved az ember, s vissza, az élő Bodrogra gyakran a háton kell cipelni a hajót.
Most nincs ilyen gond, összeér a Tisza, a Bodrog, jó kétméteres víz borítja a tájat. Megelevenedik az ősi világ, amikor a hajó, a ladik volt az egyetlen közlekedési eszköz, amikor a még távoli, szabolcsi diákok is csónakkal mentek a híres sárospataki iskolába. Nyáron ladikon, télen korcsolyázva. Micsoda gyönyörűséges természetközeli világ volt az!
Most is kalandozásra csábít e rejtélyes világ. Mennek is rengetegen, de a nagy víz sokaknak teljesen elveszi az eszét. Pontosabban dehogy a víz - inkább a bor. A jóféle hegyaljai bor, merthogy az még kint, a parton is gyorsan az ember fejébe száll. A vízen, evezve pedig még gyorsabban. És a víz, legalábbis a Bodrogzug, nem játék. Itt, ha felborul vagy eltéved az ember, egyedül aligha boldogul. Ezért is kellenek az igaz, jó barátok, a megbízható cimborák, akikre az ember ugyanúgy rábízhatja magát, mint a saját édesanyjára.
A napokban kis híján belefulladt négy vándor a vízbe. Négy edzett, legalább is magát annak tartó vadvízi evezős, akik valahonnan Sárospatak környékéről indulhattak Tokaj felé, de feladták félúton. Pontosabban felborultak. Hogy történt, mint történt, utólag elég nehéz megmondani. Mindenesetre szerencséjük volt, valahol Viss táján a tűzoltók segítségével sikerült a partra evickélniük.
Ne legyünk képmutatók: a Hegyalján majd' minden turista megissza a maga kis borát. Mi sem akarunk senkit lebeszélni róla. De aki a vízen van, csak mértékkel igyon. A legjobb megoldás persze mégis az, ha a parton veszi majd elő a butykost. Mert a kenu igencsak ingatag. Pláne, ha borral hajtják.