Szorongatott balatoni halászat

Elkezdték fúrni a siófokiak az évek óta veszteségesen működő, állami kézben lévő Balatoni Halászati Rt. (BH) legújabb terveit. A társaság ugyanis értékesíteni kezdte a nélkülözhető ingatlanjait, nélkülözhetetlen bevételt remélve a további működéséhez. Az új terv része a száz éve Siófokon működő központ eladása és a Balatonlelléhez tartozó Irmapusztára költöztetése is, ami cseppet sem tetszik a siófokiaknak. A polgármester a legmagasabb fórumokon is tiltakozott már emiatt. Hangoztatta azt is, hogy a kormány a helyi önkormányzatoknak tulajdoni hányadot ígért a cégből, ezért álnokság egyeztetés nélkül eladni a legértékesebb vagyonrészét. Egyelőre nem dőlt el, hogy ebben a csatában ki lesz az erősebb, és hogy költözik-e vagy marad a cégközpont.
A BH egy évvel ezelőtt került az ÁPV Rt. kezeléséből a környezetvédelmi tárca felügyelete alá. Megkezdődött a halászat karcsúsítása, néhány veszteséges ágazat, például a kacsatenyésztés felszámolásával és az állományból hetven fő leépítésével. A kétszáz dolgozót megtartó halászat legfőbb feladatává a balatoni halállomány szabályozása vált. Ezt a halneveléssel, a haltelepítéssel meg a halőrzéssel együtt piaci alapon, vagyis támogatás nélkül kell megoldania. Az állam csak a busának a Balatonból való eltávolításához nyújt segítséget évi 100-110 millió forint erejéig.
A tóparti önkormányzatok régi vágya, hogy beleláthassanak és beleszólhassanak a halászat tevékenységébe. Ezt az igényt jogosnak ítélte a mostani kormány. Ezért lehetőséget biztosított rá, hogy tőkeemeléssel részvényekhez jussanak a helyi települések, valamint a régió fejlesztéséért felelős Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) - tavaly év végéig, ugyanis a rendelet határideje akkor lejárt. Jelenleg a határidő meghosszabbításán fáradoznak az érintettek, amihez újabb kormánydöntés szükséges.
{p}
Több oka van annak, hogy meghiúsult az üzletkötés a helyhatóságokkal. Tisztázatlan, ki felel, illetve ki állja a BH közel egymilliárd forintos adósságát, és a jövőben mekkora támogatást ad az állam a kötelező közfeladatokra avégett, hogy ne legyen a társaság gazdálkodása továbbra is veszteséges. Másrészt akkor van értelme résztulajdonhoz jutni az önkormányzatoknak, ha legalább 25 százaléknyi részvényt meg tudnak szerezni, ez teremt ugyanis számukra beleszólást a cégvezetésbe. Ehhez több mint kétszázmillió forintot le kellene tenniük az asztalra, amit nehéz előteremteniük szűkös költségvetési kereteik mellett.
Régóta szorgalmazza a balatoni halászat működésébe való nagyobb betekintést a horgásztársadalom is. Közismert a balatoni horgász-halász ellentét, amit a korábbi évekre jellemző gyenge fogási eredmények csak fokoztak. A pecások ennek okát abban látják, hogy a halászok kifogták - vagy be sem telepítették - a halakat, ezért nem maradt nekik. A halászok szerint viszont a sok orvhalász, orvhorgász felelős a gyenge zsákmányokért. A kedélyeket tovább borzolta a balatoni horgászjegyek tetemes drágulása, ami ellen már több horgászegyesület is tiltakozott. Idén az általános éves horgászjegy ára 33, az általános napijegy ára 30 százalékkal emelkedett. A legtöbben azt sérelmezik, hogy a tavalyi, 750 forintos gyermekjegy ára ötezer forintra nőtt.
Kiss György Károly, a BH Rt. elnök-vezérigazgatója lapunknak kifejtette, a balatoni horgászjegyek továbbra sem drágábbak az országos átlagnál, miközben a szolgáltatás színvonala emelkedik. A környezetvédelmi tárca irányítása alatt a cég egyik meghatározó feladatává vált a horgászturizmus fejlesztése is, amelynek költségeit a horgászjegy-eladásokból kell fedezni. Tavaly 230 millió forint folyt be közel 65 ezer horgászjegy értékesítéséből, ugyanakkor a telepítések és a halőrzés költségei háromszázmillió forintra rúgtak. Ezért is vált elodázhatatlanná a jegyárak emelése.
Az elnök-vezérigazgató már csak azért sem ért egyet a reklamálókkal, mert a gyakorlat azt mutatja, a területi engedélyek ára megtérül a kifogott zsákmányban, és a pecások a horgászjegy árának sokszorosát költik el felszerelésre és etetőanyagokra.
A szolgáltatás színvonalának emelkedését a cégvezető szerint legjobban a fogási naplók bizonyítják. Kiderül belőlük, hogy tavaly átlagosan öt-tíz kilogrammal több volt egy-egy horgászzsákmány, mint a korábbi években. Nem véletlen, hiszen az elmúlt évben ötven, idén pedig száz tonnával több pontyot telepítettek és telepítenek a tóba a korábban szokásos 200-250 tonnánál. A társaság ezenfelül önkorlátozást vezetett be: a nyári főidényben a busahalászaton kívül egyéb halászati tevékenységet nem végez, és a közel ezertonnás halászati üzemterv helyett az év folyamán maximum ötszáz tonnányi halászzsákmányt emel ki a tóból. Az éves horgászjegyekkel újabban, korlátozott alkalommal, de ingyen fel lehet keresni a halászat balatonszárszói, balatonlellei, fonyódi és Móricz-helyi tógazdaságát is.
A BH horgászversenyek és -rendezvények sorának fő- vagy társszervezőjévé vált. Legközelebb a balatoni halétkek népszerűsítésében közreműködik a júliusi balatonboglári országos halászléfőző versenyen.