Borban áll a gazdák pénze

A szakemberek szerint aki szőlőt akart telepíteni, az megtette az uniós csatlakozás előtt, a nemzeti támogatás idején. 2000-ben 1730, 2001-ben 1710, 2002-ben 1700, 2003-ban pedig 3400 hektáron kerítettek sort új telepítésre és fajtaváltásra. Mivel a minőségi termelés a cél, csatlakozásunk óta az Európai Unió legfeljebb 1260 hektár szőlőterület szerkezetátalakítását (fajta- és művelésváltást, új támrendszert) támogatja hektáronként nyolcezer euró (körülbelül 2,1 millió forint) erejéig. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint a hazai, csaknem kilencvenezer hektáros ültetvények (87 ezer hektárnyi borszőlőt jelentettünk Brüsszelnek) folyamatos megújításához legalább ötezer hektár új szőlő telepítésére lett volna szükség évente.
Folyamatos a tőkehiány az ágazatban, miközben csurig vannak a pincék, és félő, hogy nem lesz helye az idei termésnek. A főtitkár szavai szerint "forró szüret" elé nézünk. Jelentősen lanyhult ugyanis a borpiac, és jelenleg 4,3 millió hektóra becsülik a pincékben levő készletet. A bőséges tavalyi termésből 4,8 millió hektoliter borunk lett az előző évi 3,3 millió hektós készlet mellé. Mivel a KSH adatai szerint nem nő a hazai, átlag 32 liter körüli fejenkénti borfogyasztás, és az export is visszaesett - 2002-ben 765 ezer, 2003-ban 706 ezer, 2004-ben 550 ezer hektolitert szállítottunk külföldre -, a gazdák pénze még a hordókban áll. Az áldatlan állapot megoldására a HNT arra kérte a kormányt, hogy kezdeményezzen négyszázezer hektoliter gyenge minőségű bort érintő válságenyhítő lepárlást Brüsszelben. A hazai borpiaci gondokon várhatóan sokat lendít a bejegyzés alatt álló Magyar Bormarketing Kht., amely a tervek szerint itthon és külföldön egyaránt népszerűsíti borainkat 2006-tól.