Sztár lesz a bikákból

- A kiállításra látogatók nem kis része életében itt lát először testközelből állatot - fogalmaz Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége alig fél éve kinevezett, harmincas évei elején járó ügyvezető igazgatója. - Reméljük, nemcsak a gyermekek, hanem egyre több mai felnőtt is nagy élményei között tartja majd számon a látottakat. A tenyészállat-kiállítás segíthet a látogatóknak abban, hogy véleményt formáljanak az egész magyar mezőgazdaságról.
A tíz éve újjáalakult MÁSZ ebben az évben szervezi először teljes körűen a kiállítás élőállat-bemutatóját. Övé a feladat, de a felelősség is. A lendületes Wagenhoffer Zsombor a szövetség legrangosabb rendezvényének tekinti a tenyészállat-bemutatót, neki magának, ha úgy tetszik, a személyes belépője, amolyan vizsgamunkája. Nem csoda, hogy erre fordítja legtöbb idejét. "Nyaralás természetesen szóba sem jöhet" - mondja kérdés nélkül is.
- Milyen a választék, a merítési lehetőség a mélyponton lévő ágazatban?
- A magyar állattenyésztés most ezer sebből vérzik, és, talán a húsmarha- és juhtartók kivételével, fásultak, rosszkedvűek a termelés első vonalában dolgozók. Bízom benne, mielőbb túlteszik magukat ezeken a bénító érzéseken - válaszolja. - Tenyészállataink genetikai alapjait és termelőképességét illetően nincs okunk panaszra. A Magyarországon tenyésztett holstein-fríz tenyészbikák például egészen jól szerepelnek a nemzetközi összehasonlító teszteken. Tavasszal egy németországi állatkiállításon és -vásáron kiválóan mutatkoztak be a hazai tenyészkosok. Sebők Mihály törteli juhtenyésztőnek a hazai ár háromszorosát, kilencszáz eurót, azaz jó kétszázezer forintot fizettek egy remek jószágáért. A sertéstenyésztésben sem a fajtáink képessége, hanem az elmaradott technológia a mostani bajaink forrása. A néhai Csire Lajos által évtizedekkel ezelőtt kitenyésztett Hungahib-39 hibrid ma is állja a versenyt a világ bármelyik más keresztezésével.
{p}
Javában tart a kiállításra kerülő jószágok szemlézése, kiválogatása. Előbb a legjobb tenyészeteket, majd azok bemutatásra érdemes egyedeit választják ki az állatfajonként megalakított tenyésztői bizottságok. Az állatokat mutatóssá kell tenni - szaknyelven kiállítási kondícióba hozni -, ami a szokásosnál jobb takarmányozásból és fokozott ápolásból áll. A holstein-fríz tehenek körül a kiállítást megelőzően "állatkozmetikusok" egész serege ténykedik. A szabadon tartott, emberhez kevésbé szokott húsmarhák felkészítésében pedig hosszú időt vesz igénybe a kiállítás bírálóbizottsága és a nagyközönség előtti felvezetés begyakorlása.
Egy-egy értékes, több milliót érő lovat a fokozott sérülés- és balesetveszély miatt nem szívesen hoznak el gazdáik a kiállításra. Pedig az állatok biztosítási költségeit is - az Agrármarketing Centrumtól kapott csaknem kétszázmillió forintos rendezési költségből - a MÁSZ állja. Az állatbemutató épületeinek, a boxok, állások és ketrecek méretének, padozatának biztonságos kialakításában és a szervezésben is sokat segít a nagy tapasztalatokkal rendelkező Székely Pál nyugalmazott szakértő.
Wagenhoffer Zsombor arról is tájékoztatott bennünket, hogy az idei OMÉK-on nyolcvan tejelő, harminc kettős hasznú és 146 húshasznú szarvasmarhát láthat a közönség. A lófajtákat nyolcvan, a sertéshibrideket és -fajtákat száznyolcvan, a különböző juhfajtákat háromszáz kiválasztott egyed képviseli majd. Lesz mintegy száz kecske, ötszáz baromfiféle és természetesen a közkedvelt őshonos állatok: a magyar szürke marhák, a mangalica sertések, a szamarak, bronzpulykák, fodros tollú ludak és a többiek. A kiállítás kísérő programjairól egyelőre annyit árult el, hogy azokon egyebek mellet százhúsz ló szerepel majd.