Papírt gyűjts, ha pénzt akarsz!

Tételezzük fel, hogy asztalosüzemünk fejlesztésére kétmillió forintért új fűrészgépet vásárolnánk. Elhatározzuk hát, hogy beadunk egy pályázatot a vállalkozók körében legnagyobb népszerűségnek örvendő uniós támogatásra, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2.1.1. kiírásra. Legjobb, ha mindjárt az elején - mintegy százezerért - profi pályázatírót fogadunk, mert az anyag összeállítása felér egy kisdoktori diszszertációval. Munkánk azért nekünk is marad épp elég, a cégünk működésével kapcsolatos legapróbb részletek ismertetésén túl minden hivatalos adatot (gazdálkodási forma kódja, adószám, statisztikai szám, cégbírósági bejegyzés száma, TEÁOR-szám, bankszámlaszám, éves nettó árbevétel, mérleg szerinti eredmény stb.) össze kell írnunk. Ezen túlmenően igazolások egész sorát kell beszerezni a cégkivonattól az aláírási címpéldányon és ki tudja, mi mindenen át a cég tulajdonosainak az adószámáig. Kutatómunkát is végezhetünk, mert a pályázatban jelölni kell, hogy a fűrészgépünk megvásárlása hogyan illeszkedik a régió fejlesztési stratégiájához, és a környéken milyen minket érintő egyéb beruházások várhatók.
Csatolni kell továbbá egy árajánlatot, melyet meghatározott tartalommal kell begyűjtenünk a fűrészgép forgalmazójától (például: külön egységár, nettó ár, áfa, bruttó ár, a gép gyártási évének feltüntetése). Nyilatkoznia is kell, hogy az eladni kívánt gép új vagy használt. És ha az üzletember eddig nem küldött el bennünket a melegebb éghajlatra, akkor ez nagy valószínűséggel megtörténik, amikor leendő szerkentyűnk úgynevezett CE-s gyártói megfelelőségi nyilatkozata felől érdeklődünk. Ha szerencsénk van és még ilyenje is akad, de sajnos nem magyar nyelven, akkor gyorsan-gyorsan a hiteles fordítás beszerzése ügyében is intézkedni kell. Vigyázat! Még ha szépen hízik a papírkupacunk, akkor se dőljünk hátra nyugodtan a karosszékben, mert előfordulhat, hogy mire az utolsó igazolást beszereztük, az első elévül. Inkább erőnléti edzést javasolnánk, ugyanis - ha netán mégis sikerül határidőre mindent elkészíteni - többkilós csomaggal rohanhatunk a postára. A célegyenes hajszáját aztán hosszú hetek idegőrlő várakozása során pihenhetjük ki.
{p}
Ha szerencsénk van, mázsás alkotásunk szemfüles ügyintézőhöz kerül formai értékelésre. Ebben az esetben ugyanis a legkisebb hiba sem maradhat rejtve (mondjuk, ha a fűrészgép szállítója árajánlatáról véletlenül lefelejtette a dátumot), és mindenféle jóindulattól (például hiánypótlásra való felszólítástól) mentesen pályázatunk kapásból kizárásra kerül. Tartalmát így már senki nem olvassa, gyönyörű marketingstratégiánk, üzleti tervünk, a régiós illeszkedés feltárására végzett kutatásunk így örökre és végérvényesen az enyészeté marad. Elúszik a ráfordított idő és nem kevés pénz. Ez azonban a kisebbik baj. A nagyobb akkor következik be, ha netán mégis nyerne pályázatunk. Ebben az esetben ugyanis - a támogatási szerződés megkötéséhez - ismételten seregnyi illetékköteles, tehát jó drága igazolás szükségeltetik a Vám- és Pénzügyőrségétől kezdve az APEH-én át a nemzeti parkokéig.Pedig, ne feledjük, mi csak egy fűrészgépet vennénk! Aztán ha ez is megvan, akkor a támogatás összegére biztosítékot kell felmutatnunk, aminek szintén tetemes költségei vannak. Ezenkívül felhatalmazást kell adunk a céges iratainkba és ügyleteinkbe való korlátlan betekintésre, és le kell mondanunk a banktitokhoz való jogunkról. Mire a szerződést megkötnénk, általában hosszú hónapok telnek el. Így előfordulhat, hogy akkorra már az egykor újnak számító fűrészgépünk amortizálásán gondolkodunk. Ha ennek ellenére a siker mámorában mégis aláírnánk a szerződést, akkor legkésőbb az elkövetkezőkben biztosan megbánjuk. Negyedévente ugyanis, öt kerek éven át, monitoringjelentéseket kell küldenünk a fűrészgépnek köszönhető többletbevételeinkről és egyéb eredményeinkről. Hogy a gép helyett már rég újat vettünk, az senkit nem érdekel.
Mindezt mellesleg a kétmilliós fűrészgépünk értékének a feléért, vagyis egymillió forintért járjuk végig. Ráadásul ezt az összeget is csak utólag, a teljesített számlák és a néha évekig húzódó szerződéskötési és elszámolási procedúra után kapjuk meg. Ha levonjuk belőle a ráfordított költségek és munkaórák értékét, könnyen beláthatjuk: jobb, ha bele se vágunk. Így nemcsak a pénzünk és időnk marad meg, hanem sok-sok pótolhatatlan idegsejtünk is.
{p}
- Túlbürokratizált, nevetséges és a gazdaság versenyképességét gyengítő rendszer ez - fakadt ki a minap rendezett sajtótájékoztatón Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Az anomáliákat pedig nem szabad elhallgatni, mert annak végső soron az ország gazdasága fizeti meg az árát! A gazdasági szereplők nagy része a beruházásokról jelenleg nem a piac igényei, hanem - a magas adók miatt saját forrás hiányában - csak az aktuális pályázati lehetőségek fényében tud dönteni. Mivel azonban így nem működik a piac szelektáló elve, korántsem biztos, hogy életképes fejlesztésekre jut a forrásokból. A vállalkozók ráadásul a jelenlegi elosztási rendszernek inkább a terheit viselik, előnyeit nem tudják kiaknázni. A regionális pénzösszegek jelentős részét önkormányzati feladatok finanszírozására fordítják. Munkahelyteremtő beruházásokat utasítanak el, mert kiszorítják őket az orvosi rendelők vagy ravatalozók felújítására írt, jó lobbival rendelkező pályázatok. Itt, vidéken tízezer forintokért öljük egymást az önkormányzatokkal, amelyek nem veszik észre, hogy forráshiányukat nem az aranyat tojó tyúkjaik, azaz a vállalkozásaik rovására kellene pótolniuk. Eközben a fővárosban milliárdokról döntenek, és milliárdokat költenek...
Az aránytalan elosztás mellett a kamara a pályázati eljárások gyakorlati problémáit ecsetelte. Érthetetlen, hogy egyes pályázatokat CD-n, elektronikus úton és kinyomtatva egyaránt, ráadásul több példányban kell benyújtani. Így az elbírálóknál tonnaszám állnak az értékelésre váró anyagok, miközben a csapból is a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének parancsa folyik. A pályázati rendszer éles bírálatában olyan kiírások is terítékre kerültek, amelyekben szabály: a költségek alátámasztására készített árajánlat adója nem vehet részt a nyertes pályázat beruházásainak megvalósításában.
- Hát ki fog árajánlatot adni azért, hogy ezzel kizárja magát a versenyből?! És az ilyen feltétellel készített árajánlatok vajon mennyire reálisak? Hiszen a készítőjük, mivel nem lehet a későbbiekben szállító, semmire nem kötelezi vele magát - mondta Síkfői.
Ráadásul az egyes pályázatok sorsa nagyban függ az ügyintézők felfogásától. Míg egy adott problémára az egyik hiánypótlást kér, a másik átsiklik felette, a harmadik meg kapásból elutasítja a pályázatot. Jogorvoslatnak pedig - bármilyen irracionális a döntés, a pályázó igaza bármennyire is bizonyítható - helye nincs. A kamarai titkár szerint a pályázati rendszer egyre inkább a túlbonyolított formai előírásokra koncentrál, nem is érdekli a tartalom. Így könnyű lehetőség nyílik a pályázatok elbírálói részéről a szubjektív szelektálásra.