Százezer hektár eladó

Gyurcsány Ferenc szerint a Nemzeti Földalapban több százezer hektár föld van állami tulajdonban, s eljött az ideje, hogy kis parcellákon gazdálkodók "ilyen-olyan módon, hosszú lejáratú hitelekkel is támogatva több földhöz juthassanak hozzá... Új földosztás kell Magyarországon, új földosztás- és földértékesítő programot kell hirdetni, hogy a gazda azt lássa, van perspektíva, van jövő, és meg fogjuk hirdetni ezt a programot" - mondta.
A jelenleg a piacon életképtelennek bizonyuló kisbirtokok felhizlalását tervezi a kormány úgy, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) lévő állami tulajdonú földek egy részét eladják. A földeket gazdák húszéves vagy még hosszabb lejáratú, három-négy százalékos kamatú hitellel vásárolhatnák meg.
Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek nyilatkozva jelezte: az ötlet nem új, 2002 májusában az Orbán-kormány - már a választási vereség után - határozott több százezer hektárnyi föld eladásáról. Ezt azonban az új kormány leállította, mert a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyértelmű rendelkezése szerint csak azok az állami területek értékesíthetőek, amelyek különböző módon (például a Földért életjáradék akció keretén belül) az NFA megalakulása után kerültek az alap birtokába. Ez 2002 májusában (amikor még "hivatalosan" nem is létezett az NFA) alig huszonötezer hektár volt, s ennek zöme is "közvetlen vásárlással" került az államhoz, zömmel lejárt bérleti szerződések lezárásaként.
A Nemzeti Földalap - csaknem négyéves előkészítés után - 2002. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Fő feladata az állam tulajdonában lévő földterületek hasznosítása, a minőségi földhasználat elősegítése, illetve a kormány földbirtok-politikai programjának - például a fiatal gazdák földhöz juttatásának - segítése. Az NFA-ban pillanatnyilag körülbelül 1,4 millió hektár mezőgazdasági terület van. Ennek nagyobb része (csaknem kilencszázezer hektár) erdő, a többi egyéb mezőgazdasági terület, főként szántó. Induláskor mintegy 380 ezer hektár szántó volt a földalapban, ez az életjáradék-program és kárpótlás lezárása révén bővült több mint százezer hektárral. A kormányfő által bejelentett akció e két utóbbi területre vonatkozik, amelynek jelentős része úgynevezett "zárványföld", vagyis egy nagyobb tábla része.
{p}
Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára elmondta, az érvényes jogszabályok szerint olyan területek eladása kerülhet szóba, amelyet az NFA megalakulása óta továbbhasznosítási céllal szerzett meg. Ezen belül meghatározó a Földet életjáradékért programban szerzett hatvanezer hektár, emellett rövid időn belül a földalaphoz kerül a földkárpótlás lezárása utáni összes úgynevezett maradványterület is. Egyelőre nincs döntés arról, hogy a kedvezményt milyen földhasználati határértékig lehet igénybe venni, de biztosra vehető, hogy az elképzelés elsősorban a kis- és középgazdaságokat segíti majd, ugyanakkor a készülő tervezet nem zárja ki a nagyobb társas vállalkozásokat sem a lehetőségből.
A földalap által megszerzett területek továbbértékesítésének terve nagyjából két éve létezik. Akkor hirdette meg az állam a Földért életjáradék programot. Általa olyan területek kerültek az állam birtokába, amelyek nagy részének a közeljövőben lejár a bérleti szerződése. E területekkel valamit kezdeni kell, s a legegyszerűbb megoldás a helybeni értékesítés. Benedek Fülöp hangsúlyozta: az eljárás során természetesen érvényesek lesznek a földtörvényben rögzített feltételek, amelyek szerint elsősorban a föld jelenlegi használói, illetve a helybeli magyar gazdák élveznek előnyt.
A földértékesítésről szóló rendelet várhatóan néhány héten belül megjelenik. Lapzártánkkor kapott információink szerint a tárcaegyeztetések egyik fő vitapontja az adott terület értékének pontos megállapítása, illetve annak módja lesz. A Nemzeti Földalapnál van ugyan egy viszonylag pontos regiszter a birtokba vett területek értékéről, ám azt a hitelező bank (nagy valószínűséggel a Magyar Fejlesztési Bank és még két-három nagyobb pénzintézet) saját felmérése alapján várhatóan felülbírálhatja majd.
Nézzünk erre egy példát! Van egy általunk bérletben használt, de állami tulajdonú területünk, amely a hivatalos regiszter szerint egymillió forintot ér. Ezt húszéves hitelre, kedvező kamattal megvásárlásra kínálja a földalap. Amikor azonban a bankhoz megyünk a kölcsönért, kiderülhet, hogy a mindenre kellő fedezetet akaró pénzintézet akár háromszorosára is felbecsülheti a megvásárolni szándékozott ingatlan értékét - tehát magasabb fedezetet követel -, ami a hosszú lejárat ismeretében nem is mondható igazságtalan prognózisnak. Éppen ezért kulcsszerepbe kerülhetnek az értékbecslők.
- Ám ez a lehetőség mégiscsak bombaüzlet lehet azoknak a gazdálkodóknak, akiknek megélhetése tényleg a földre alapozódik - mondja Nagy Endre. Szerinte ugyanis ennél kedvezőbb módon, hosszú távon biztosan megtérülő ingatlanbefektetésre ma nagyon nehéz találni Magyarországon, ugyanis a föld hasznosítása jogilag garantált (az európai uniós szabályozás ehhez kellő garanciát ad), valamint tényleg "ingatlan". Idézzük a szakértőt: "forradalom esetét kizárva legálisan el nem lopható".

Mezőgazdasági területek használói,
ezer hektárban, 2003-ban és 2004-ben
Gazdasági szervezet: 2145,7     2206,1
Egyéni gazdálkodó: 3430,8     3378,8
Egyéb: 288,2     279,0
Összesen: 5864,7     5863,8
(Forrás: KSH)