Alkudozás a minimálbérről

Megvétózzák a bérmegállapodást a munkaadói szervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, ha a kormány nem vonja vissza a munka törvénykönyve módosításának a minimálbérre vonatkozó paragrafusát. A parlamenti vitára váró javaslat értelmében a legkisebb bér évről évre, automatikusan emelkedne, és nem lehetne kevesebb az egy aktív keresőből álló háztartás - közterhekkel megnövelt - létminimumánál.

Hazai életPintér Csilla2005. 11. 18. péntek2005. 11. 18.
Alkudozás a minimálbérről

A munkaadók szerint a kormány ki akarja venni a kezükből a döntési jogot a legkisebb bérről, amelyről eddig a szakszervezetekkel állapodtak meg évente. Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a minimálbér a létminimumhoz kötődjön: a minimálbér így legkevesebb 61 700 forint lenne jövőre. Ez 8,2 százalékkal haladná meg az idei, 57 000 forintos legalacsonyabb bért, de a kormány 63 ezer forintig is elmenne. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) azonban legfeljebb a gazdasági növekedéssel azonos mértékű, négy százalék körüli minimálbér-emelkedést tart gazdaságilag megalapozottnak. A szervezetek attól tartanak, hogy munkahelyek szűnnek meg az új minimálbérrendszer bevezetésével. Még tart az egyezkedés. A munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek hetek óta tartó alkudozásáról lapzártánk idején annyit lehetett tudni, hogy esetleg olyan megállapodást kötnének november 21-éig, amely több év alatt teljesítené a szakszervezetek igényeit. Eszerint a minimálbér megállapításakor figyelembe vennék a létminimum összegét és az iskolai végzettséget, azaz a diplomásoknak magasabb minimálbér járna, mint például egy nyolc osztályt végzett foglalkoztatottnak. A kormányzati oldal a jelenlegi 57 ezer forintos minimálbér 61 700 forintra emelésével számol.

Ezek is érdekelhetnek