Éli világát a fatolvaj

Csaknem két évtizede, a korábbi törvények fellazítása óta, nagyüzemi szinten működik a falopás. Évente százezer - más becslések szerint akár kétszázezer - köbméternyi, legalább félmilliárd forintot érő fa tűnik el az erdőkből. Jó másfél évtizede az erdészek tehetetlenek: a kiszabott bírság legfeljebb ötvenezer forint lehet. De nehéz tettenérni a szervezett tolvajokat.
Borsodban, különösen a Bükkben, virágzik a falopás. Egész hegyoldalakról tűnik el az állam, az erdőbirtokosságok és a magánszemélyek favagyona, jó néhányan megtollasodnak belőle. Van felvásárló hálózat, ahonnan teherautókkal terítik a településeken a kézi- és szamaras kocsikkal beszállított tűzifát. A közeli berentei hőerőmű is áttért fatüzelésre, és azóta egy köbméter fáért nyolc-kilencezer forintot fizet. Van tehát anyagi vonzereje a lopásnak, különösen akkor, ha ennek szankciói elsikkadnak. A tettenérés egyébként is nehéz, mert a rendőrök hiába állítják meg a gépjárműveket, ha azok egymás között adják-veszik a kiállított számlákat, vagyis mindent lepapíroznak. A zugfavágók csapdákat állítanak fel maguk mögött az erdei utakon, és ha a rendőrség vagy az erdészet autója éppen ellenőrizné a területet, a hegyes vasdarabok szétvágják a jármű gumiját.
A fatolvajok egyre gátlástalanabbak, több erdészt megfenyegettek, megtámadtak az utóbbi néhány évben. A magángazdák kezében nincs semmiféle védekezési lehetőség, így egyre csak fogy az erdő, pusztul a környezet. A magántulajdon szentsége már csak a történelemkönyvekben létezik, nem a magyar törvénytárban.
Arló községben Zsigray Árpád polgármester régóta harcot folytat az erdőpusztítók ellen. Létrehozott egy katasztrófavédelmi csoportot, amelynek tagjai közbiztonsági feladatokat is ellátnak a nap 24 órájában. Egy völgyet sorompóval zárt el, amelyet folyamatosan őriztet. Erre válaszul elkezdték a borsodszentgyörgyi erdőterületet lopni. Legújabban mély árkokat ásat a polgármester, és naponta felszedeti az ezekre készített ideiglenes átjárókat. Mindez temérdek pénzbe kerül. Egy időben idegenből hívott őrző-védőket, akik elkobozták a láncfűrészeket, de a szerszámokat egy ügyészségi határozat alapján vissza kellett szolgáltatni a tulajdonosuknak. A harcnak így nincs vége.
Farkaslyukból Gábor Dezső polgármester ugyanebben az ügyben évek óta levelez a legmagasabb szintű politikusokkal. Esetenként kap ugyan egy-egy semmitmondó választ, aztán minden folytatódik tovább. Az erdőterület sorvad, mostanában már a temetőből is lopják a fát.
- Amikor láttam, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr kiáll a Zengőért, és megvédi a fakivágástól, a környezetrombolástól, mindjárt meghívtam községünkbe egy látogatásra. Nálunk ugyanis nem néhány tucat fát vágnak ki, hanem ezer köbméter számra lopják, méghozzá büntetlenül. Egy kocsira nem fér rá tízezer forintnál nagyobb értékű fa, márpedig ez a tétel csak szabálysértésnek minősül. Erre is szabható ki pénzbüntetés, amely az esetek többségében - mivel az elkövetőnek nincs munkahelye és nagy a családja - behajthatatlannak minősül. Egyre gyakoribb, hogy, a 14 éves kor alatti büntethetetlenséget kihasználva, a gyermekeket küldik lopni. Sajnálom, hogy az elnöki hivatal időhiányra hivatkozva visszautasította meghívásomat.
December 1-jétől új rendőrkapitánya van Ózd térségének. Pinkóczi József alezredes kinevezése óta az erdészek gyakoribb járőrözést tapasztalnak az erdők környékén. Bíznak benne, hogy az új kapitányságvezető változtatni tud a korábban kialakult, egyre tarthatatlanabbá váló helyzeten.