Magdika fenyőfája

- Jaj, én nem szívesen szerepelek! Engem semmiképpen, a fát is legfeljebb akkor érdemes fotózni, ha majd feldíszítik - szabadkozott lapunk megkeresésére Kamrás Ferencné, aki tavaly hallott róla először, hogy a nagyközség művelődési háza előtt álló karácsonyfát évek óta valakinek a kertjéből vágják ki.
Magdi néni kertje pedig nem akármilyen! A nyugdíjas szövőnő nemcsak kézimunkázni, de kertészkedni is nagyon szeret. A ház körüli, több mint háromszáz négyszögöles kertben veteményest, termő gyümölcsfákat és ezernyi virágot gondoz.
- Amíg élt a férjem, aki nyugdíja előtt a helyi téesznél karbantartó volt, együtt kertészkedtünk. Tizenhat éve megözvegyültem, azóta egyedül dolgozgatok - mondja az asszony, aki nem titkolja, mindig a rózsa volt a kedvenc virága. - Ezt a földlabdás, hagyományos lucfenyőcskét együtt vettük a párommal, jó harminc éve már. Kicsike volt, alig egyméteres. Dézsában állt, amit szépen bevontam papírral. Feldíszítettük, és gyönyörű karácsonyfa lett. Vízkeresztkor szedtem le, utána kitettem a kamrába. Amint kitavaszodott, kiültettük a kertbe. Mostanra legalább tízméteresre nőtt. Egyetlen fenyője volt a kertemnek, aki erre járt, úgy megcsodálta, mint a rózsalugasomat.
- Nem sajnálja elajándékozni ezt a szép emlékét?
- Nem sajnálom. Ha olyan lesz, mint a tavalyi, amit a kézi készítésű díszek mellett ki is világítottak, feltámad majd a gyerekek szívében. Nekik biztosan örömet szerzek vele. A gyerekek pedig, hiszen már öt unokám van, nekem nagyon fontosak. Méltó helyre kerül a fám! Ott lesz Kun László csodálatos bronzszobra mellett, ahol a teret díszburkolat fedi, és szépen kialakított park van körülötte. Mielőtt szóltam volna a polgármesteri hivatalnak, megkérdeztem a gyerekeimet, mivel itt laknak a faluban, mi a véleményük. Rám bízták a döntést. Az ismerőseim? Szerintem lesz, aki gratulál, és akad majd olyan is, aki azt mondja, kár érte. Mindegy, én már döntöttem: ha szüksége van rá ennek a nyolcezres falunak, tiszta szívvel adom. Mert az eladásra sose gondoltam, pedig tudom, milyen drága manapság egy fenyőfa.
- Hogy telik majd a karácsonya?
- Mint évek óta mindig, a gyerekeimmel. Első napján, névnapi köszöntésként, Éva lányomnál leszünk. Másnap a fiamnál, ahol az egyik unokám tizenötödik születésnapját is megünnepeljük.