Világvallások válság után és előtt

Európa mindig megpróbált jelen lenni más kultúrákban, az utóbbi évtizedekben azonban fordult a kocka, más kultúrák, vallások jelentek meg az európaiban. Gomba módra épülnek a mecsetek Nyugaton, nagyvárosokban Krisna-tudatúak tartják felvonulásaikat, buddhisták sztúpáival ismerkednek az érdeklődök. Mindeközben az Európában korábban is honos kereszténység óriásplakátokon igyekszik felhívni magára a figyelmet, s egyre több zsinagógában elevenednek meg újra a zsidó vallási hagyományok.

Hány követője van e világvallásoknak Magyarországon?
Oberlander Báruch: - A vészkorszak nemcsak a zsidó népre mért csapást, hanem a vallására is. S akik túlélték a háborút, azok közül sokan nem tértek vissza, a maradék maradékának egy része pedig az ötvenhatos események idején távozott. A zsidó vallástól való eltávolodás a rendszerváltással ért véget, amelyet fellángolás követett, majd a törvényszerű ülepedés. A vallásgyakorlók száma ma, ha lassabban is, de ismét növekszik. A zsidó valláshoz valamilyen szinten - születés, házasság, érdeklődés - sok tízezren kötődnek. A templomba járók száma ennél alacsonyabb.
Tóth-Soma László: - Bár úgy tartják, hogy a hinduizmus nem misszionál, mégis számos irányzata foglalkozik hitterjesztéssel. Így jelentek meg Magyarországon a hinduizmus bengáli Visnu-hívő ágának képviselői is úgy húsz-huszonöt éve, akiket - mint jómagamat is - Krisna-hívőkként ismert meg a nyugati társadalom. Szoros követőinek száma hét-kilencezer, de a tágabb értelemben vett hívők huszonöt-harmincezren vannak hazánkban.
Szilágyi Róbert: - A buddhista tanítások a nyolcvanas évek vége óta ismerhetőek meg Magyarországon, s néhány ezren fogadták el őket. Nem gondoljuk, hogy Nyugat valaha is buddhistává válik, ám azt tapasztaljuk, hogy akik követik a tanításainkat, azok általában komolyan csinálják.
Jakab György: - Az iszlám a honfoglalás óta jelen van hazánkban, a modern korban működését a törvény 1916 óta teszi lehetővé. Követői nálunk ma 18 ezren lehetnek, közülük három-négyezer a magyar állampolgár.
Tomka Miklós: - A világvallások megjelenése ellenére Magyarország keresztény ország, ami nem elhatárolódás, hanem önértelmezés. Más vallások követőinek száma ugyanis elenyésző a keresztényekhez képest. S hogy szavaimat számokkal is alátámasszam: valamilyen formában hét-nyolc millióan vallják kereszténynek magukat, míg a többi vallás gyakorlóinak száma együttesen sem éri el a százezret.

A judaizmust hagyományai miatt szintén a világvallások közé soroljuk, ám létszáma a többinek csak töredéke.
Oberlander Báruch: - Ennek az az oka, hogy a judaizmus nem keresi a betérőket, tagjainak döntő többsége zsidónak született. Ettől függetlenül van lehetőség a vallásunk felvételére, ám alaposan megvizsgáljuk, mennyire őszinte a szándék.
{p}
Miért érdeklődik a nyugati ember a világvallások iránt?
Tomka Miklós: - Hagyományainak elvesztése miatt. A falusi közösségek felbomlófélben vannak, lakói hirtelen a posztmodernbe léptek. Megrázza őket, hogy az eddigi szokások nem működnek, ezért újakat keresnek.

Mi az, ami a vallásokat több mint ezer éven keresztül megtartotta?
Oberlander Báruch: - A judaizmust az írások s a bennük foglalt tanítások továbbadása tartja fenn nemzedékről nemzedékre. A továbbadáson a családon belüli hagyományozást is értem.
Tóth-Soma László: - A keleti vallásoknak általában, s így a hinduizmusnak is, az írások mellett a tanítványi láncolat a legfontosabb megtartó ereje. Különböző iskolák sok mindent különféleképpen láthatnak, de az alapvető teológiai elvekben egyetértenek. Ha valamelyik csoport lényegesen eltér ezektől a tanításoktól, azt a nagy közösség akár ki is vetheti magából. Maga a hinduizmus több irányzat gyűjtőfogalma, s néha nagyon nehéz áttekinteni kapcsolatukat, mégis egy egységes eszmerendszer, amely köré valamennyien csoportosulnak.
Szilágyi Róbert: - A tanítványi láncolat talán a buddhizmusban a legfontosabb. A gyémánt út tanítása például elveszne, ha valamilyen ok miatt a láncolat megszakadna, míg más, egyszerűbb tanításaink az írások alapján is továbbadhatóak lennének.
Jakab György: - Az iszlám fennmaradásában a Korán mellett legfontosabb szerepe a napi ötszöri imának s a tanítások továbbadásának van, amelynek módszerére még a próféta tanított bennünket.
Tomka Miklós: - A Biblia és a hagyományok mellett a kereszténységet a Krisztus életére és váltsághalálára való folyamatos emlékezés tartotta meg.

Hitük forrásaként valamennyien említették az írásokat, amelyek az ókor emberének minden kérdésére választ adtak, olyasmire is, mint például a világ keletkezése. A természettudomány azonban manapság sok mindent másképp lát, mint az írások. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Szilágyi Róbert: - A buddhizmus soha nem állt ellentétben a tudományokkal, sőt, minél többet tudnak a természettudósok, például a kvantumfizikáról, annál inkább igazolódnak Buddha tanításai. Egy buddhista egyébként, éppen Buddha útmutatásának megfelelően, nem fogadja el a tanításokat anélkül, hogy meg ne vizsgálta volna az igazságukat. Ami viszont ennél fontosabb: az emberek tudata 2500 évvel ezelőtt is ugyanolyan volt, mint manapság. Szeretnének boldogok lenni s elkerülni a szenvedést. A buddhizmus elsősorban ezekről ad útmutatást.
Tóth-Soma László: - Anélkül, hogy lebecsülném a természettudósok ismereteit, ne hamarkodjuk el, kinek adunk igazat. Néhány nemzedékkel ezelőtt még sokuk másképp gondolkodott, mint manapság. Ki tudja, miként fognak vélekedni újabb nemzedékek múlva.
Tomka Miklós: - Az elmúlt háromszáz évben megszűnt a dolgok magától értetődő volta. Ugyanannak a jelenségnek sokféle értelmezése adódik. A természettudomány és a kereszténység többször is ütközött, ám ez a korszak elmúlt. A vallásnak ugyanis nem feladata, hogy szakmai kérdésekre válaszoljon, azt a természettudósokra hagyjuk. Sokkal fontosabbak a boldogságról, a fájdalomról, az elmúlásról, az örökkévalóságról szóló tanítások, ahogy buddhista kollégám is említette.

A fundamentalista nézeteket valló hittudósok ezt másképp látják.
Tomka Miklós: - Valóban, ám a kereszténységen belül kisebbségbe szorultak. A kereszténység már túljutott azon a krízisen, amit a modernizáció hozott - ellentétben a hinduizmussal és az iszlámmal. Követőiknek ezen még át kell esniük.
{p}
S ahogy krízist okozott a kereszténységben, azt fog okozni ezekben a vallásokban is?
Tomka Miklós: - Valószínűleg igen.
Tóth-Soma László: - Bármennyire is szeretném, nem mondhatom, hogy nincs igazság Tomka Miklós szavaiban. A nyugati modernizáció néhány évtizede megérintette Indiát, a hinduk kezdik felejteni vallásukat, ami viszont egy részüket radikalizálta.
Jakab György: - A világ kétszáz államából hatvanban többségben vannak a muszlimok, s jelentős részük vallásgyakorló, még az olyan szekuláris államban is, mint Törökország. A közép-afrikai Maliban a vallás például olyannyira átitatja a hétköznapokat, hogy még a buszok indulását is az imához kötik. Nem hinném tehát, hogy az iszlám válság előtt áll, jövőképünk bizakodó, a vallás követőinek száma nemcsak Magyarországon gyarapszik, hanem az egész világon. Hitem szerint nagy dolgok, Jézus visszatérése előtt állunk, még ha ennek pontos idejét nem is tudjuk megmondani.

S hogyan viszonyul a modernizmushoz a judaizmus? Mennyire változnak a zsidó szokások?
Oberlander Báruch: - A judaizmusban a tanuláson van a hangsúly. Éppen ezért a zsidó vallás legnagyobb ellenfele nem a felvilágosodás vagy éppen a természettudomány, hanem a tudatlanság. Ha valaki nem akarja követni az ősei hitét, azt tiszteletben tartjuk, de azt szeretnénk, ha tudná az illető, hogy mit utasít el. A modernizálódott, neológ irányzat is közeledik az autentikus vallásgyakorláshoz. Egyre több zsinagógában szüntetik meg az orgonát mint a szombati zsidó liturgiától idegen hangszert, vagy hagyják el a reverendát, amelynek viselete eredetileg szintén nem tartozott a szokásaink közé.

Az évezredek során gyakran estek egymásnak a különböző vallások tagjai, manapság viszont mintha inkább együttműködnének.
Tóth-Soma László: - Ennek talán az az oka, hogy egyre égetőbbek a szociális kérdések, függetlenül attól, ki melyik valláshoz tartozik. Ezek megoldásán miért ne tudnánk együttműködni?
Szilágyi Róbert: - Buddha soha nem fordult szembe más vallásokkal. Sőt, nem zavarta az sem, hogyha valamely követője nem találta megfelelőnek a tanítását, áttért más vallásra, s ez így van most is. A hiedelemmel ellentétben viszont szerintünk sem szabad egyszerre több vallást gyakorolni, mivel mindegyikben eltérőek a módszerek és a célok. Ezért az ilyen vallásgyakorló egy idő után megzavarodna.
Jakab György: - Hitem szerint az iszlám az Istennek kedves vallás. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne működhetnénk együtt más vallásokkal is. Példa erre a közelmúltból a pakisztáni földrengést követően a muszlimok számára baptista segítséggel eljuttatott segítség.
Tomka Miklós: - Isten mindenkit üdvözíteni akar. Ez azt jelenti, hogy a legtermészetesebb módon mindenki abban a vallásban üdvözül vagy kárhozik el, amelybe született vagy amelyiket a maga számára igaznak tart, attól függően, hogy betartotta-e a normáit vagy sem.

Vagyis az üdvösség az egyház tanítása szerint immár nem teológiai kérdés, hanem etikai?
Tomka Miklós: - Pontosan.

S ezt mindig is így gondolta a római katolikus egyház?
Tomka Miklós: - Nem. Egykor a pogány szóval illettük a nem keresztényeket, ám ma ezt ki sem ejtjük, feladatunk csupán annyi, hogy elmondjuk a jó hírt, vagyis az evangéliumot.

Ez a kisebb keresztény egyházak véleménye is?
Tomka Miklós: - Vannak olyan kisegyházak, amelyek az igazság egyedüli birtokosainak hiszik magukat, de a római katolikus nem gondolja így. Egyébként minden vallásban vannak példák a kizárólagosság erőltetésére, még a buddhizmusban is, például annak a japán ágában. A hinduk Indiában égetnek keresztény misszionáriusokat, az iszlám leginkább Szudánban türelmetlen. A világvallások vezetői viszont egyre jobban együtt tudnak működni olyan globális kérdésekben, mint a szegénység elleni küzdelem, s nem is eredménytelenül. Elvégre a világvallások a legnagyobb globális szervezetek.