Hűségesek jutalma

Fortuna nagyszerű emberekkel hozott össze a minap. Közös bennük, hogy őszinték, kedvesek, állhatatosak, és nagyon várják a postást péntekenként. Jóban vannak a szerencse istennőjével is, aki száz-százezer forinttal jutalmazta a ragaszkodásukat. Hogy kik lennének ők? A Szabad Föld 130 ezret meghaladó előfizetői táborának azon szerencsései közül néhányan, akiket Hűségprogramunk havi nyertesei között köszönthettünk az elmúlt fél esztendőben.

Hazai életPintér Csilla2006. 02. 03. péntek2006. 02. 03.
Hűségesek jutalma

Kiadónk 2005 júniusától előfizetői hűségprogramot hirdetett, melyben hét hónapon át minden hónapban százezer forint értékű bankkártyát sorsoltunk ki előfizetőink között - sőt, januárban ötször százezret! A sorsolásban mindazok részt vettek, akik az adott hónapban érvényes előfizetői voltak a Szabad Földnek.
Rengeteg olvasónktól hallani, hogy a Szabad Földön nőtt föl: mivel a nagyszülei és a szülei is járatták a lapot, ő szintén előfizette, és nemcsak nosztalgiából, hiszen gyerekkora óta bújja lapunkat.


Kézről kézre
Ezt mesélte a kiskőrösi Gellén Imre, júliusi nyertesünk is, aki több mint húsz éve előfizetőnk, az édesapja pedig kezdettől fogva járatta a Szabad Földet. Ahogy visszaemlékezik a régi időkre, gyümölcstermesztésből élő családjának valamennyi tagja talált sok érdekességet az újságban. Gyakran megesett az is, hogy már a következő számot hozta a postás, mire mindannyian átböngészték az előző hetit. Ahogy régen, családja ma is nagyon számon tartja a megjelenés napját. Nem csupán azért, mert lemondták más lapok előfizetését. A szakmájára nézve autószerelő, ma baromfitartással foglalkozó olvasónk szerint a Szabad Föld úgy jó, ahogy van, mert megír mindent, ami érdekli. "Nem ártana azonban, ha meséket is közölnének, amit felolvashatnánk a hároméves kicsi unokánknak" - fűzte hozzá. Kiderült, hogy irodalomkedvelő előfizetőnknél gyökeret vert az egykori családi hagyomány, és ma is kézről kézre adják a lapot: olvassa a felesége, a lánya és az állatorvos veje.

Hat unoka tapsikolt
A Gyöngyös melletti Szücsiben élő Reviczki Ferencné szintén egyetlen újságot járat, a miénket. Még a férje rendelte meg évtizedekkel ezelőtt. A leszázalékolt asszonyka párja halála után is kitartott lapunk mellett, és tíz éve minden hónapban előfizeti. Mesélte, hogy amikor megérkezik a Szabad Föld, először átfutja az oldalakat, azután szépen sorra veszi azokat a cikkeket, amelyek a legjobban érdeklik. A kertészettel kezdi, merthogy kicsi kertje virágainak ápolásához gyakran talál hasznos ötleteket. Mindig elolvassa a jogi, a lelki témákkal foglalkozó és a betegségekről szóló írásokat is. Miután végzett, továbbadja a lapot a gyerekeinek, a tévéműsort viszont megtartja. Fortuna szeptemberben jutalmazta meg hűségéért az asszonyt, aki örömét velünk megosztva elmondta, hogy soha jobbkor nem jöhetett volna a százezres nyeremény, amit hat unokája karácsonyi ajándékára költött az utolsó forintig. Elárulta azt is, hogy családjában nem ő az egyedüli előfizetőnk, a nővére szintén járatja a lapot.
{p}
Nőhet a pulykák bögye
A dévaványai Papp Imrééknél sem múlik el olyan hét, hogy a család tagjai ne olvasnák végig a Szabad Földet. Így megy ez 1946 óta. Róza, a feleség jól emlékszik arra az időre, amikor a szülői házba, Ecsegfalvára járatták az újságot. Mivel már akkoriban is sok érdekességet talált benne, megszerette a lapot, és még fiatalasszonyként megrendelte. Az utóbbi időben általában félévenként hosszabbítja meg az előfizetést:
- Csak úgy, ahogy futja a garas, de nagyon odafigyelek, ki ne maradjon valamelyik hónap, mert akkor mi lenne az éjszakai olvasmányom - jegyezte meg.
Mint sokaknak, neki is akkor marad ideje az újságra, amikor végzett a ház körüli munkával. Pihenésképpen a horoszkóppal kezdi, utána azokat az írásokat olvassa el, amelyek gazdálkodással foglalkoznak. Ugyanis nekik is van tízhektárnyi területük. Tavaly azonban alig hozott a föld, ezért már fogytán az eleség a három hízónak, az anyakocának, a tíz malacának és a megannyi pulykának, gyöngytyúknak. Három fejőstehenüket is jól kell tartaniuk; igaz, azok hoznak is a konyhára folyamatosan, mert Róza őstermelőként piacon adja el a túrót, tejfölt. Feleségnek, férjnek tehát akad dolga elég a portán. Imre azonban szakít időt az apróhirdetések böngészésére a megjelenés napján, hátha elcsíp végre egy tárcsát elfogadható áron. Szóval csak takarékos beosztással juthatnak egyről a kettőre. Ezért is volt örömünnep a családban, amikor megtudták, hogy januári sorsolásunkon melléjük szegődött a szerencse. A százezer forintot a gazdaságra költik: búzát, árpát, kukoricát vesznek a jószágnak.

Küszöbön az érettségi
A csibráki Orosz Istvánék azóta fizetnek elő a Szabad Földre, amikor még egy forint húsz fillér volt az ára. Ennek testvérek között is csaknem harminc éve. A dombóvári születésű feleség, Eta szülei járatták már annak előtte is. A fiatalasszony - a 415 lakosú Tolna megyei falucska alpolgármestere - lelkesen sorolta, mi minden hasznosat találnak a lapunkban. Fakitermeléssel foglalkozó férje a kertészettel foglalkozó írásokat, praktikákat kedveli legjobban, ő pedig a gyorsan elkészíthető ételek receptjeit nézi meg először. Mivel egyhektárnyi földjükön kukoricát termelnek, a takarmányon tíz-húsz hízót tartanak, kismalacokat nevelnek, lapunk állatorvosának megannyi megszívlelendő tanácsa rengeteg idegességtől mentette meg őket az elmúlt években. A decemberi sorsolás eredménye nekik is jókor jött. Idén érettségizik a kislányuk, és elkel a pénz ruhára, bankettre. Eta megsúgta, még soha semmit nem nyertek, ezért is örülnek kimondhatatlanul, hogy ilyen nagy szerencse érte őket kedves lapjukkal.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek