Tovább száll a madárkór

Nem valami biztató a helyzet szerte Európában, mivel majdnem mindenütt megjelent a vírus. Óvintézkedéseket rendeltek el a szlovákiai Bősön s a megfigyelési zóna átnyúlik nyolc hazai szigetközi településre is. A szlovákok egy fehér bukóréce és egy vándorsólyom tetemében bukkantak rá a vírusra. Ez az első eset, hogy ragadozó madárban azonosították a kórt, amely többnyire hattyúkat, vadludakat és vadkacsákat fertőzött eddig. Mi több, egy galamb tetemében szintén azonosították a H5N1-et Románia délkeleti részén. Nem sokkal később kiderült, hogy házi szárnyasokat is megbetegített a baromfiinfluenza a Duna-deltában. Németországban találtak egy macskát, mely hordozta a vírust.
A francia mezőgazdasági minisztérium a napokban arról számolt be, hogy az ország keleti részében, egy Ain megyei pulykafarmon felmerült a madárinfluenza gyanúja. Abban a térségben előzőleg vadkacsában azonosították a vírust. A gyanú beigazolódott: a brit laboratóriumi eredmények megerősítették, hogy a H5N1 bejutott a zárt francia pulykafarmra. Ennek hatására húsz ország állította le a francia baromfitermékek importját. Egy grazi osztrák állatmenhelyen szintén megjelent a vírus tyúkokban, kacsákban.
Jó hír viszont, hogy az erősen fertőzött Németországból a London melletti, weybridge-i uniós ellenőrző intézet laboratóriumába küldött házi szárnyasokban nem mutatták ki a H5N1-et. Egyre több azonban a beteg vadmadár: a minap talált fertőzött kontyos récével együtt száznál több vad szárnyast vitt el eddig a H5N1. Az uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek találkozóján elhangzott, hogy "a vírus ott van már mindenütt a vadmadarakkal, ezért meg kell tanulnunk a problémával együtt élni, anélkül, hogy pánikba esnénk".
{p}
- Magyarországon továbbra is állat-egészségügyi kérdés a madárinfluenza, emberek és házi szárnyasok nincsenek veszélyben. Kizárólag vadmadarak fertőződtek meg. Még nagyon-nagyon messze állunk attól, hogy emberről emberre terjedő vírus jelenjen meg - közölte Süth Miklós országos főállatorvos. Tehát egészséges a magyar baromfi, és semmi okunk arra, hogy lemondjunk a vasárnapi töltött csirkéről. A legtöbb háziasszony jól tudja már azt is: ha - ne adj' isten - beütne a ménkű, a vírus semmi szín alatt nem élné túl a hagyományos magyar konyhát, mert az ételek szokásos idejű sütése-főzése mellett (már hetven Celsius-fokon) bizonyosan elpusztulna. Körbekérdeztem az ismerős családokat, és kiderült, hogy a többségük nem szándékozik áttérni a csirkéről, kacsáról, libáról, pulykáról más húsféleségre. Több európai országban ugyanakkor jócskán megcsappant a bizalom a baromfihús iránt, Franciaországban például a korábbinál harminc, Szlovákiában hatvan százalékkal kevesebb csirkehús kel el a piacon.

Tudnivalók a kórokozóról
Volt-e már H5N1 vírus az országban?
- Igen, 1969-ben mutatták ki. Az első komolyabb járványt 1975-ben a Hortobágyon vonuló madarak okozták, de az állat-egészségügyi hatóságok elejét vették a betegség terjedésének.
Hány altípusa van a kórokozónak?
- Tizenhat. Ebből tucatnyi rendszeresen mozog a világban.
Mi a teendő, ha elhullott vagy betegnek látszó madarat találunk?
- Ne nyúljunk hozzá, jelezzük a 189-es, ingyen hívható számon a hatóságoknak.
Hogyan fertőz a vírus?
- A baromfi-influenza ürülékkel, váladékkal, vérrel terjedhet állatról emberre. Nagyon ritkán - például Délkelet-Ázsiában, ahol sokan együtt élnek a baromfival - kapja el az ember a fertőzést.
Kivédhető-e a baj?
- Igen, naponta többszöri kézmosással, fertőtlenítőszerek (hipó) rendszeres használatával.
Féljünk-e a vonuló madaraktól?
- Ne. Vadmadártól még nem kapták el a kórt.
Meddig vonulnak vadmadarak tavasszal?
- Május végéig, június elejéig. Akkor párba állnak, és egyre kisebb lesz az esélye annak, hogy átadják a vírust. Addig nagyon figyeljünk oda, hogy tyúkjaink, libáink ne érintkezzenek vadmadarakkal.
Ehetünk-e paprikás csirkét?
- Igen, mert a magyar házi szárnyasok egészségesek, és a vírus egyébként is elpusztul főzés, sütés közben.