Szüretelnek a tolvajok

Valójában vannak évek, amikor nyugalom van az almásokban, hiszen olyan keveset fizetnek a gyümölcsért, hogy még lopni sem érdemes. Idén azonban, a kilónkénti 15-25 forintos átvételi árakat megneszelvén, hamar szerveződni kezdtek az illegális szüretelőcsapatok és az így begyűjtött gyümölcsök átvevői. A kisebb almások tulajdonosai közt akad, aki kint alszik a fák közelében, abban reménykedve, meg tudja óvni egész éves munkájának gyümölcsét attól, hogy más "arassa" le. A nagyban gazdálkodók őrző-védőket fogadnak ilyenkor, de ez sem kecsegtet biztos megóvással.
- Lehetetlen úgy felügyelni százhektárnyi almást, hogy megvédjük a tolvajoktól - mondja Hagyánek László, a Lénia Tarde Kft. ügyvezető-tulajdonosa, aki a legutóbbi nagy almalopások egyik fő károsultja. Augusztus végén volt pár igen esős nap, amikor lazább volt az őrzés, ezt tudták kihasználni az illegális szüretre érkezők. A módszerük lényege, hogy pirkadatkor az ültetvények menti utakon elhaladó személygépkocsikból kiugranak, és pillanatok alatt eltűnnek a fák között. Amikor megszedték zsákjaikat, telefonon jelzik a szállítóknak, hogy hova jöjjenek az áruért. Néhány esős éjszakán tíztonnányi, vagyis két IFA teherautónyi almát gyűjtöttek be így. Az almásaik fosztogatását többnyire utólag, tehetetlen dühvel észlelő termelők közül sokan nem is jelentik az eseteket, mert tapasztalataik szerint ez ellen évek óta nem tud fellépni érdemben egyik hatóság sem, mezőőri szolgálat nincs, a rendőrök pedig hiába segítőkészek, igencsak korlátozottak a lehetőségeik. A mostani esetben azért történt másként, mert a Nemesdéd és Vése külterületéről nagy tételben ellopott Jonathan, Idared, Gloster, Granny Smith, Jonee fajtájú almák még éretlenek és frissen permetezettek voltak. Az alkalmazott vegyszereknek pedig 14 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idejük, vagyis csak ezt követően lenne fogyasztható a gyümölcs. A rendőrség a fogyasztók védelmének ügyében annyit tehetett, hogy felszólította a felvásárlókat, jelezzék a nyomozó hatóság és az érintett feldolgozó üzemeknek, ha ismeretlen eredetű almát vásároltak fel a napokban.
- A permetezést bejelentettük az érintett önkormányzatoknak, és az előírásoknak megfelelően jeleztük az ültetvények szélén, hogy méreggel van kezelve, ezért oda belépni tilos, de ezeknek semmi sem szent - háborgott Hagyánek László, aki a bejelentés nyomán eljárást indító rendőrökkel tartott a felvásárlók ellenőrzésekor. Elmondása szerint akadt több olyan felvásárló is a környéken, akinek nem volt semmiféle engedélye, illetve nem vezetett nyilvántartást a felvásárolt áru származási helyéről. Ráadásul a gyümölcsök tárolása több helyen minősíthetetlen, holott az árut állítólag hamarosan élelmiszer-ipari üzemeknek továbbítják. A termelő szerint könnyen felszámolható lenne az almalopásokra kiépült illegális szüretelő és értékesítő hálózat, ha akadna egy hatóság, amely felvállalná azon felvásárlók ellenőrzését, akik már augusztus közepén elkezdik a tevékenységüket, holott tudvalevő, hogy csak szeptember közepén kezdődik a szüret a térségben.
A somogyi almatermő vidék kisebb termelői szövetkezetbe tömörültek, és együtt próbálják megszervezni a gyümölcsösök őrzését a mostani kritikus hetekben. A szövetkezet tagját, Fábri Béla Nagybajom melletti egyéni termelőt annak ellenére meglopták, hogy két kutyás, fegyveres őrt is alkalmaz.
- A mezőgazdaság baját a tolvajok is tetézik - mondta keserűen, utalva arra, hogy a környéken mindennaposak a fém-, a kukorica- és a falopások is. Termelőtársa a mostani almalopások miatt indított rendőrségi eljárásban segédkezve a minap felismerte saját almáit az egyik felvásárlónál, az azonban nem tudott arról számot adni, kitől vette az árut.
- Ez a felvásárló háborítatlanul folytatja ma is a felvásárlást - mondta Fábri Béla annak bizonyságául, mi is a legfőbb oka a somogyi almatermelők kiszolgáltatottságának.