Közgyűlési kötélhúzás Egerben

Az történt még az október 1-jei helyhatósági választásokon, hogy a jobb- és a baloldal egyaránt húsz-húsz mandátumot szerzett. (Itt nem sikerült olyan megegyezést kicsikarni, mint történt Somogy megyében: ott szintén azonos mandátummal rendelkezett a jobb- és baloldal, illetve a helyi lokálpatrióta szervezet.) Egerben a Fidesz és az MSZP delegáltjai is ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják a közgyűlési elnököt. Egyik fél sem engedett, s ráadásul a törvény betűje sem segített: nem rendelkezik arról, vajon mi a teendő az ilyenfajta holtverseny esetén.
A szocialisták a közgyűlés jelenlegi elnökét kívánják székében tartani, aki nyolc éven keresztül bírta e pozíciót. Sós Tamás egyúttal a pétervásárai körzet parlamenti képviselője. Az MSZP megyei képviselőcsoportja úgy véli, versenytársaikkal ellentétben a kormánypárt egyedül érte el ezt az eredményt. Mivel előbbrevaló a megye érdeke, mint a politika, ezért arra is hajlanának, hogy megosszák a ciklust, s két évig a baloldal, majd újabb két évig a polgári erők adják az elnököt. Felajánlottak egy alelnöki széket is az ellentábornak, az viszont nem éri be ennyivel.
A polgári frakció tagjai Herman Istvánt tennék meg a megye első emberének. Az egri vállalkozó úgy érvel, a mandátumok ugyan egyenlőek, ám 940 vokssal - ami nagyjából egy falunyi szavazóval egyenlő - többet kapott a Fidesz vezette ötpárti szövetség, tehát szerintük őket illeti az elnöki szék.
A közgyűlés ugyan megalakult Hevesben, ám mivel sem elnököt, sem alelnököt nem tudnak választani, s abban sem jutottak dűlőre, kik legyenek a bizottságok vezetői, a testület valójában működésképtelen. Ha az ellentétet nem sikerül feloldani, várhatóan feloszlatják a megyei közgyűlést, s időközi önkormányzati választásokat írnak ki.