Hamvasztás helyett

- Amikor Erik meghalt, azonnal fölvettem a kapcsolatot a megyei kórház pszichiátriai osztályának főorvosával, halálának okait tudakoltam - magyarázza Horváth Erika gondnok. - Kárpáti Róbert elmondta, szinte kizárt, hogy a halált gyógyszerek okozták volna, hiszen bekerülése után gyógyszert alig kapott. Már akkor gyanakodtam, hogy bántalmazhatták, mert komoly szervi baja nem volt. Arra gondoltam, hogy még Gánton megverhették, amire korábban is volt példa, ezért kértem, hogy küldjenek nekem egy példányt a boncolási jegyzőkönyvből.
Ezt Horváth Erika december 11-én meg is kapta. Ebből az derült ki, hogy az ápolt halálát keringési és szívelégtelenség együttesen okozta.
- Szerepelt még az is benne, hogy agyödémája volt, arra viszont a boncolás nem tért ki, hogy az miként keletkezhetett - folytatja Erika. - Előzőleg beszéltem egykori gánti szobatársával, Csapó Ferenccel, aki elmesélte, hogy miután egy másik beteg, S. Tibor, aki Kobrával egy időben volt a zárt osztályon, visszatért Gántra, eldicsekedett vele: "Na, segítettem elaltatni az Eriket. Megköszönhetitek nekem, hogy megszabadultatok tőle!"
Csapó a Szabad Földnek is megerősítette, hogy erről azonnal beszámolt az ügyeletes nővérnek, de nem történt semmi. Gánton az esetet nem vizsgálták ki, illetőleg nem értesítették a rendőrséget. A dunaújvárosban lakó gondnok másnap felkereste a helyi kórház betegjogi képviselőjét, az pedig felvette a jegyzőkönyvet, és felhívta Horváth Erika figyelmét, hogy rögtön menjen a rendőrségre, és kérje az igazságügyi újraboncolást. Ennek eredményéről, illetve arról, hogy a halált okozó súlyos testi sértés miatt elrendelt nyomozás hol tart, a székesfehérvári rendőrkapitányság - ahova a bejelentést Dunaújvárosból áttették - lapzártánkig nem adott tájékoztatást.
December 29-én Kobra Eriket a székesfehérvári önkormányzat költségén eltemették a megyeszékhely egyik temetőjében. A temetésen a gánti szociális-ápolási központból senki sem jelent meg. Horváth Erika sem volt ott. Távollétét így magarázta:
- Én teljesen kiborultam, amikor megtudtam, mi történt Erikkel. Nem bírtam volna nézni, ahogy a koporsójára földet szórnak. Azt kérte tőlem, hogy hamvasszák el, de Fehérváron erre nem volt lehetőség. Nem tudtam teljesíteni a végakaratát.
Kobra Eriket utolsó útjára - az öt sírásón kívül - egyedül e sorok írója kísérte el.