Láthatatlan emberek

Igen ám, de ott van a 707 ezer egyéni gazdaság is! Az agrárstatisztika nemzetközi szabályai szerint a számbavételnek le kell fednie a mezőgazdasági termelés 99 százalékát. Így aztán a gazdaságküszöb is alacsony. A mezőgazdasági összeírások alkalmával önálló gazdaságnak tekintik például az 1500 négyzetméter szántóval, egy tehénnel vagy egy sertéssel rendelkező háztartást is. A hétszázezerből hozzávetőleg százezer termel piacra, ugyanennyi a felesleget értékesítők száma, félmillióan pedig saját maguk fogyasztják el portékájukat. Mégis nagy a ház körüli termelés jelentősége. Laczka Éva, a KSH illetékes főosztályvezetője egy fórumon így fogalmazott: nélkülük a magyar mezőgazdaság teljesítménye 15 százalékkal kisebb lenne.
Az unió más tagállamaiban is egyre nő a részidőben gazdálkodók száma. Munkájukat az erre a célra megalkotott adattal, az éves munkaerőegységgel mérik. Vagyis a töredék időket évi 1800 órában foglalkoztatott "elméleti dolgozómodellre" számítva kalkulálják. A módszerrel kiderült: Magyarországon félmilliónyian serénykednek a földeken és a jószágok körül. Elméletileg persze, hiszen "ők" nem (csak) mezőgazdaságból élnek. Növeli a zűrzavart, nehezíti az eligazodást az őstermelők magas száma (2006-ban, ha minden igaz, 600 ezer őstermelői igazolványt tartottak nyilván). Az MVH által regisztrált, tehát agrártámogatásra jogosult több mint kétszázezer gazdálkodó adataihoz pedig egyszerűen lehetetlen hozzáférni.
Csoda-e, ha az egymást jócskán átfedő fogalmak hallatán Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című remekműve jut eszébe a "mennyien dolgozhatnak a mezőgazdaságban?" kérdés szeleburdi megfogalmazójának.