Elmosódott füzéri látkép

Jogi kiskapuk kihasználásával a füzéri cigányok tervszerű kitelepítése folyik, mégpedig üzleti megfontolásokból - mondja indulatosan Márton Mihály, a sátoraljaújhelyi cigány önkormányzat vezetője, aki cigánymentesítést is emleget. Szerinte a majd' ötszáz lelkes zempléni faluban arra kényszerítik a roma családokat, költözzenek el a környező településekre.
A füzéri önkormányzat két éve ingatlancsere-szerződést kötött egy budapesti magánszeméllyel. Egy másfél hektáros belterületi telket adtak át neki cserébe egy 0,7 hektáros szántórétért. Az átadott telek része a helyiek által csak Dankó-dombnak nevezett terület, amelyen tizennyolc cigány család lakott már évtizedek óta. A füzéri szóbeszéd szerint azért kell távozniuk nem csupán a dombról, hanem a faluból is, mert hamarosan turisztikai beruházások indulnak, melyekre nem vetnének jó fényt e családok elmaradott körülményei. Ráadásul onnan nyílik a legszebb kilátás a füzéri várra. A helyiek úgy tudják, a dombon gyógyszálló, üdülőközpont épül.
- Kihasználják a cigányok tudatlanságát, de nem lehet ráfogni a füzéri önkormányzatra, hogy rasszista, hiszen egy magánszeméllyel végezteti el a piszkos munkát - véli Márton Mihály. - A füzéri jegyzőasszony azt mondta, ne aggódjunk a költöző cigányok miatt, ő még nem látott cigány hajléktalant...
Az új tulajdonos a közeli Nyíriben, Sátoraljaújhelyen és a távolabbi Bodroghalomban ajánlott nekik csereingatlant. Tíz család már elköltözött, másnap ledózerolták a házaikat.
- Így lehetetlenné válik a visszaköltözésük - magyarázza Főnyedi Béla, az Igazságügyi Minisztérium antidiszkriminációs roma ügyfélszolgálati hálózat sátoraljaújhelyi ügyvédje. - Ez a csereszerződés nem jogellenes, de elmondásuk szerint a már elköltözött romák közül többen is kényszer alatt írták alá a szerződéseket. Azt mondták nekik, ha nem mennek, gyerekeiket nevelőintézetbe viszik, s házuk engedély nélküli építményei miatt százezrekre büntetik őket. A polgármester mossa kezeit, közölte, semmi köze magánszemélyek szerződéséhez.
Az ügyvéd szerint a cigányok Füzérben a falubeliekkel jó viszonyban vannak. Meséli, hogy a füzéri cigány önkormányzat vezetője is otthagyta a Dankó-dombot, vett egy építési telket a faluban. Miután ezt a polgármester megtudta, rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze - a cigány vezetőnek erről nem szóltak -, és azonnal változtatási tilalmat rendeltek el arra a telekre. A romák nem kapnak másik helyet a faluban - ezt Horváth Jenő, a település polgármestere azzal magyarázza, hogy a szigorú környezetvédelmi előírások szabályozzák a beépíthető telkek közművesítését.
- Nem rám tartozik - jelenti ki határozottan -, hogy a telek új tulajdonosa és a dombon élők milyen jogügyleteket kötöttek. Arra sem kaptam felhatalmazást, hogy kiadjam önnek az új tulajdonos adatait.
Dankó-dombon még nyolc család maradt, az ügyvéd azt kérte tőlük, semmilyen szerződést ne írjanak alá, bármivel is fenyegetik őket.
- Azt is mondta a pesti hölgy, hogy körbekerít bennünket, mint egy rezervátumban - jegyzi meg Mundér Károly, akinek még áll a háza, és aki nem hajlandó máshová költözni. - Csak akkor megyek el, ha itt, a faluban kapok másik ingatlant, hiába fenyegetőzik. Nem a polgármesterrel van bajunk, tegeződünk is vele, és azt sem mondom, hogy rasszista, de ilyen módszerről nem volt szó.
A módszerrel Szamosvölgyi Péter sátoraljaújhelyi polgármester sem ért egyet.
- Felháborít ez a nyomásgyakorlás, de nem tartom sportszerűnek azt sem, hogy a környező települések polgármestereinek nyakába zúdítják a roma családok elköltöztetésével járó gondokat - mondja. - Számoljunk csak: eddig mintegy hetven roma ment el máshová. Egyetlen roma segélyezése évente mintegy száznegyvenezer forintjába kerül egy önkormányzatnak. Ezt szorozzuk be hetvennel, ami már jelentős megtakarítás a füzéri önkormányzatnak, ahol pedig letelepedtek ezek a családok, ott mindez plusz kiadásként jelentkezik.
Az ügy várhatóan elér a kisebbségi ombudsmanig és a roma polgárjogi mozgalmakig. A füzéri kilátás egyre kevésbé lesz szép.